Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
I. Honfoglalás, állam- és egyházszervezés kora
szakasza, a Dráva-partján, királyi és királynéi udvarházakkal, erődítményekkel, földvárakkal volt ellátva az Árpád-korban. Végső soron tehát, az államszervezést követően, az Árpád-korban a Somogyot északról déli irányban átszelő hadiút (valamint a fontos királyi és királynéi udvarházakhoz vezető útvonalak) ,a király, a királyné és az általuk idetelepített nemzetségek, szolgálónépek, illetőleg a so- mogyvári ispánság katonai ellenőrzés alatt álltak. A déli Segesd—Ba- bócsa—Barcs útvonalat, valamint a Csurgót, a Zákányt, a Berzencét, e (Somogy) Udvarhelyet, a Bélavárat érintő útvonalakat — a XI—XIV század közötti időben ■— elsősorban a király, királyné és a Tibold nemzetség uradalmának az emberei biztosíthatták. Míg a hadiút melletti Dráva-parti Árpád-kori erődítésláncolathoz tartozhatott Bélavár, Örti- los hatalmas földvára, illetőleg elsősorban az ott levő curtisok biztosítására készülhetett a zákányi, a csurgói vár.:,1J 4. A királyi vármegyéről és birtokairól István, az államalapító király, Koppány somogyi szállásterületét és elsősorban vezéri duxi székhelyét, a somogyvári erősséget fegyveres katonasággal szállta meg. Ekkor kobozta el Somogyvár várát — a hozzá tartozó javakkal, földekkel — valamint a későbbi megyéjének egy részével együtt, majd eladományozta az ispánsági, a királyi, királynéi udvari szervezet és más egyházi és világi birtokos számára. A király ezzel a birtokbavétellel egyidőben a saját és más, valamint a kialakuló egyházi szervezet védelmére telepítette le a besenyő és a berény, valamint a különböző törzsbeli katonaságát. Ezek a kialakuló, új katonai települések, illetőleg a Koppány leverésében aktívan résztvevő német lovagok és azok fegyveresei ■— a legfontosabb kereskedelmi — és hadiutak mellett levő — birtokközpontok, révek és átkelőhelyek őrzését látták el elsősorban/'0 A létrehozott somogyi királyi várszerkezet (amelynek magva So- mcgyvár) az ispánt és fegyvereséit, a hozzá tartozó várjobbágyok, vár- tisztek és várnépek, valamint az ún. várföldek szorosan vett szervezetét jelentette. A somogyi tizedes rendszerbe szervezett várkatonákról, az ún. cívisekről, a katonai szolgálatot teljesítő várj óbbá gyökről azonban kevés adat maradt. Ezért .lényeges az 1190-ben a somogyi várjobbágyok egyik tisztjének, századosának (centurió), Kazud-nak az említése, aki éppen a Segesd közelében levő Atád faluhoz tartozó — eredetileg a királyi — földekből adományozott el részéket/11 Ugyanakkor a Segesd környékén megtalálható szentkirály népei (Rinyaszentkirály), valamint a mai Szentlászló-puszta környékén lévő Alma is ehhez a várszerkezethez, illetőleg a király somogyi uradalmához sorolható/'2 Vagyis, végső soron a somogyi (Somogyvár) várszerkezethez kapcsolható 32—33 várbirtokból éppen Segesd, illetőleg Nagyatád környékére esett kettő: Alm.a és Szentkirály. Ugyanakkor lényeges, hogy a várbirtokon kívül, a várnépekkel együtt, egymás mellett éltek a különböző, az udvari szervezethez is tartozó és más szolgáltató népek. 23
