Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
Jegyzetek
549. A kutatási program a Balogh föld feltárásával 1987-ben befejeződött. A későbbi időre marajdt a mezővárost kerítő sánc és árok vizsgálata. 550. Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispáaság történetéről' (XI—XV. század). Kaposvár, 1985, 3'—76. 551. A Pékó, a Baracsi és a Balogh föld területe adott régészeti kutatásokra lehetőséget. (Pékó föld 1982—1984, Baracsi föld 1984—1985; recultiválva 1986-ban. Balogh föld feltárása 1987-brn fejeződött be. 552. A társadalmi segítségről részletesen A segesdi királynéi ispánság kutatása (1981—1985). A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Somogy megyei szervezetének honismereti bizottsága 1986. április 12-én Seges- den ülésezett. Az ülésszak anyaga megjelent ai Somogyi Honismereti Híradó 1986 2. számában. További anyag A honfoglalók és a királynék hagyatéka címmel a Berzsenyi Társaság 1986. évi decemberi anyagában olvasható kéziratban Mátyás Istvánról. 553. Az ábrázolások alapján a település a XVI—XVII. században biztosan erődített volt. Ld. részletesen a vár-fejezet! 554. Rippl-Rónai Múzeum Régészeti Adattára, Ásatási Napló. (Ásatási Dokumentáció, 1982—1983.) (Továbbiakban: Ásatási Dokumentáció 1982— 1983). 555. Ásatási Dokumentáció 1982—1983. 556. Régészeti és építészettörténeti összefoglaló jelentés. [Az utóbbit Nagy Gergely vezető-építészmérnök (BUVATI) készítette, 1982-től folyamatosan.] (Továbbiakban: Nagy, 1982.) 557. Magyar és Nagy jelentései (1982—1988). 558. Az árok további szakasza már nem volt megfigyelhető az épület újalbb kori bontásaikor keletkezett pusztulások, beásások következtében. 559. Magyar 1982, 83—85. Uő. 1985, 50., 54. 61. jegyz. 560. Ezekből a legjellegzetesebb darabok a dolgozat későbbi, záró fejezetében feldolgozásra kerülnek. Kiállításon szerepeltek 1985—1986-ban Nagyatádon, Csurgón, Kaposváron. A segesdi királynéi ispámsági központ régészeti kutatása (1981—1985) c. fotókiállítás keretében. 561. Ld. a kiállítás számára készített összefüggő, magyarázó, inkább népszerű formában készített alaprajz. Készítette M. Hrotkó Zsuzsanna régészeti grafikus. 562. ZSO. I. 410. 3753. reg. 563. Ennek a falnak a maradványa a korai (Árpád- és középkori!) templomhoz tartozhatott. A török karban már bizonyosn nem hszn.álták, mivel az ún. magtárépület falai alá húzódott ferdén! 564. Nagy Gergely építész mérnök és Guzsdk Tamás (BME) adjunktus megállapítása. Köszönet szakvéleményükért! 565. Uo. 566. Magyar és Nagy jelentései 1984—1988. 567. Az itt található nagy mennyiségű középkori gabonaanyeglból vett mintát Füzes Freseh Miklós (1984) és a dr. Ncrváki Gyula vezetésével helyszínelő növénytermesztési főosztály munkatársa (1985). Az ő véleményük szerint a maganyag a padláson lehetett és az égés során zuhanhatott a padozatra! Az anyag feldolgozása folyamatban! Köszönet a szakvéleményért! 568. Ezt a véleményt az MTA Régészeti Bizottsága Középkori Albizottsága (Kulbinyi András, Gerevich László, Kralövánszky A'án, Nagy Emese, Holl Imre, Valter Ilona, Kovalovszky Júlia) is felvetette. Ld. 1986. jún. 4. Ülésszak. 569. Ezek az újabb kori háborús földmunkák, valamint a földművelés es rombolások nehezítik a különböző épületmaradványok rendszerének a meghatározását. A Balogh földön és a körbe lévő területeken, helyenként 2—3 m-es szintkülönbség figyelhető meg! 570. Ez a gótikus1 épület a török korban állhatott, s feltehetőleg a XVII. században éghetett le. Sajnos teljes kiterjedése, periódusai ma már 177
