Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
Összefoglalás Segesd megye és város középkori művelődéstörténetéről
zépkoron keresztül •— igen fontos utak csomópontjaként is szerepelt. Mellette, a X. század első felében települhetett le Bogát honfoglaló vezér, illetőleg magyar törzsfő. (1—2. ábra) A magyar államszervezés után pedig a veszprémi püspökséghez tartozó segesdi főesperesség székhelye. Hercegi, királyi, királynéi ispánsági központ! 1193-ban említik először Sequest, majd az Árpád- és középkorban Segest, Següsd, Segesd néven. Az is kiderült, hogy az Aranybulla mozgalmat követően az 1222. júliusában az ország fontos részének a jövedelme a két királynét illette meg. II. Endre például feleségének, Jolántának iadja hozományba délvidéki, ún. szlavóniai (a mai Jugoszláviában lévő, Zágráb tágabb vidékére eső) területet, több megyével, köztük Somoggyal együtt! A történeti adatok még azt is biztosan tükrözik, hogy ehhez a birtokrendszerhez tartozik az ún. segesdi comitatus, vagyis a királynéi vármegye. Ez, a többek számára rejtélyes segesdi szervezet a tatárjárás előtt, IV. Béla király öccsének, Kálmán szalavón hercegnek a kezében volt. Végsősoron azonban IV. Béla király >1241, a tatárjárás után újítja meg a segesdi vármegye szervezetét! Ekkortól szerepel, mint királyi, királynéi megye, élén az ispánnal, az ún. comessel. Világosan követhető az is, hogy a segesdi uradalom, illetőleg megye a XIII. század második felétől kerül királynéi kézbe. Segesden a királynéi vármegye központjában székel egészen 1395-ig már a királyné udvartartása is. (3. ábra) Ennek a segesdi királynéi vármegyének, uradalmi szervezetnek természetesen — a többi feudális szervezethez hasonlóan — megfelelő, jól bevált „félépítményi” rendszere is létezik. Élen az ispánnal, illetőleg annak helyettesével, az alispánnal. Tudunk az udvartartás többi tisztségviselőjéről, az udvarbíróról, a tárnokmesterről, a főétekfogóról, a királynéi protonótáriusról és más — Segesddel kapcsolatban >— eddig nem említett személyről. Ebben a szervezetben különleges és igen fon'tos szerepet kapott a királynét koronázó veszprémi püspök, a királyné mindenkori kancellárja! A segesdi királyi, királynéi uradalom, a vármegye szervezetét, birtokait és az ún. szolgáltató településeinek a láncolatát szintén jól ismerjük! Megállapítást nyert az is, hogy az Árpád-korban több, mint félszáz falu, birtok tartozhatott hozzá! Ebből a Kapos menti királynéi birtokok tömbje látszik az egyik legkorábbinak. Azután az ÉK-i részen, Külső-Somogyban Nagyberény vidéke alkotta a másik fontos birtoktömböt. (Talán ehhez sorolható a ma is jeles szőlőtermelő vidék, Kőröshegy váruradalma is!) Míg Somogyvár vidékén Osztopán, Kölked volt a harmadik királynéi birtokegység. Negyedikként szerepeltek a nyugati, a Zalába, illetőleg a Nagykanizsa környékére eső területek. Az ötödik volt a közvetlenül a Dráva melléki Barcs környéki tömb. A hatodik pedig a tőle északabbra lévő Kálmáncsa és Szigetvár környékén terült el. A hetediknek vehető közvetlenül a Segesd szomszédságába tartozó, Nagyatádtól délre és délkeletre lévő, azóta elpusztult 158
