Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről

bronztárgyak. Valamint a különböző rendeltetésű, kisebb-nagyobb, vé­konyabb és vastagabb bronzkarikák, amelyből' egy tucatnyi is előke­rült! Legszebb ezekből a levágással díszített és nem egybefüggő, elvá­gott hajkarika! Ugyancsak a mindennapok viseleti tárgyaihoz tartoz­hattak az előkerült nagyobb és kisebb m'éretű bronz füles gombok, va­lamint a keskeny, négyszögletes bronzcsat, illetőleg a téglalap alakú, bordázott díszű, hátul a bőrre való felerősítésre szolgáló, hegyes rög­zítőkkel ellátott típus. Ez utóbbi típus kívül aranyozott bronzöntvény lehetett! Külön érdekesek a temető sírmellékleteihez tartozó közép­kori bronz párizsi kapcsok, valamint a párták rugós bronzszálai; a rajtuk fityegő kicsiny" bronz, flitterdíszekkel! A mezővárosi polgárok háztartásához, mindennapi életéhez köthető, kívül poncolással díszített bronzgyűszű a középkor itteni világának ugyancsak „beszédes” bronz­emléke. No és a legszebb egy kis téglalap alakú bronzveret. Ezen a felerősítésre szolgáló három lyukacska mellett, az egyik végén a két pánt hajlított maradványa is megfigyelhető! Szélén keresztből induló, tölgy levelére emlékeztető motívumokkal díszített, visszafelé hajlított indán belül rozetta dísz fut, valamint az egész egy félbevágott rozet- tával záródik. A háttér ferde karcolással ellátott! Valószínűleg könyv­borító díszes bronzlemezkéje, vagy egyszerűen könyv zárócsatja lehe­tett. Az ízléses, de egyszerűbb megoldás egy reneszánsz ötvösmester munkáját dicséri! Láttuk tehát a segesdi mezőváros XV—XVII. századi világához, a mindennapi életéhez, sőt a temetkezéséhez tartozó, helyenként meste­rien elkészített bronztárgyakat, az ottani kézművesség, ötvösök emlé­keit, tárgyait. Ide sorolhatók még a viszonylag jelentős számban meg­található s a középkorban különleges értéknek számító „ipari terme­lésnek”, az üvegöntésnek az emlékanyaga, vagyis a különböző üveg­tárgyak leletei is!591 A középkori vár, várkastély és palotaásatások során leggyakrab­ban az ún. ón- vagy ólomkeretbe foglalt, köralakú szemekből álló ab­laküvegek kerültek elő. Ezek a segesdi ásatásunkon fehér alapanyag­ban, erősen töredékes formában jutottak a felszínre. Ugyancsak fehér alapanyagú — egy nagyobb korsó vagy kancsóhoz tartozó — gömböly- ded oldaltöredék. Különlegesen vastag egy fehér színű aljtöredék, amely szintén egy nagyobb üvegkancsó tartozéka volt! Zöldeskék színű az összeégett, deformálódott kancsóperemtöredék, amely gömbölyded, enyhén tagolt lehetett eredetileg. Vastag és feh'ér üvegből készült egy nagyobb pohár aljtöredéke. Ugyanakkor zöldes színű és pontbenyomá- sos díszű a kisebb méretű gyümölcsöstál kereteit, hornyolt talptöredé­ke. A kör alakú, hornyolt szélű, zöldes színű tárgy kis darabja is talán ablaküveghez tartozhatott. Kis zöld üvegkorsó szájperem töredéke volt egy kihajló szélű, gömbölyített maradvány, valamint a felül szűkített, kör alakú, majd gömbölyített gallérperemben végződő fehér korsócska darabja. Az oxidáció alakította ki az irizációt a kicsiny üvegfedő igomb- töredékén, csakúgy, mint a kis párhuzamos bordázással díszített üveg- pohárka oldaltöredékén. 153

Next

/
Oldalképek
Tartalom