Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről

temploma építésénél követ használtak fel, illetőleg javarészt kőből épültek fel. Csakúgy, mint a kürtösi, balatonszabadi—pusztatoronyi ása­tásaink során talált egyházak, valamint Szemes, Tárd, Őszöd, Köt­ésé, Nagycsepely, Kőröshegy ferences egyháza, s a f kőröshegyi Szent Márton templom, illetőleg Zamárdi, Lengyeltóti, Kölked egyháza is ja­varészt kőből épült. Ugyanakkor kőből készült a fonyódi XIV—XV. századi tempiomíbővités is. Csak részben igaz így az a megállapítás, hogy „Somogybán nincs terméskő, 'érthető, hogy téglából épült ... a Kereki ,vár is, amelynél csak párkányokhoz, nyíláskeretekhez és az egyes falrészek alapozásaihoz használtak kövét.”. A téglatemplomoknál, (mint Karád, Teléki, Rád esetében, a diadal­ívek, a párkányok, a belső gótikus boltozat és a láthatóbb helyek hang- súlyozásához használtak faragott vagy különböző módon díszített kö­veket. így volt ez Segesd esetében is, ahol ,a mezőváros területén olyan téglaépítményeket találtunk, amelynél a párkányhdz, nyíláskertek­hez, az épüleptfurtó elemekhez, a belső gótikus bollipZájthoz, s egyéb épületdíszekhez, illetőleg részben az alapozásokhoz kőanyagot használ­tak fel. 'Ezen kívül a véletlen segítségével sikerült egy Segesdről, egye­lőre Budapestre származott rendkívül értékes épületplasztikai, vagy szobrászati alkotás kőtöredékére bukkanni.578 (32. kép 1—4.) Kövessük a jelenlegi tulajdonosának Bodor Imre régész-művészet- történésznék a leírását: |„a szobor'töredék 25 cm magas, és 15 cm szé­les. Anyaga sárgásszürke ,kő, valószínűleg homokkő. Felületén kis fol­tokban világoskék festés nyomai észlelhetők. Hátoldala megmunkálat- lan. Az ott látható goromba szerszámnyomok inkább arra utalnak, hogy valamilyen nagyobb épületplasztika, homlokzati dombormű egységéből véshetnék ki utólag.”. Az ábrázolás témája — az itteni somogyi gya­korlatunk szerint — teljesen rendkívüli „hosszú hajú bajuszos-szakál­las férfifejet mutat! Fejéke!— megmaradt alsórésze után ítélve — fel­tehetőleg püspöksüveg.”. Vagyis egy püspökábrázolás fejtöredéke azo­nosítható! (32. kép 1—4.) A különleges és szép leletét állítólag „az 1930-as években gőz­eke szántotta ki, Segesd község Nagybajom felé eső határában..., hogyha gőzeke szántotta ki, akkor lelőhelyét feltehetőleg az uradalmi birtokon kell keresni”. Szerintünk a földből előkerült finom, illetőleg lágy vonásokat mu­tató kőplasztika egy köz'épkori épületet, templomot is jelezhet. A lelő­hely környékén, vagy valamivel távolabb (hi'szien az eke elég távolra is elhúzhatta, mire egyáltalán észlelték!) lehetett, a faragott dombormű- vekkel, szobrászati díszekkel ellátott épület. A „fejlevésés” alapján az építmény török kori pusztulására is gondolhatunk. E szerint egy góti­kus, legalább XV—XVI. század első felére utaló kő szobrászati díszek­kel ellátott templom, a nyolc segesd! egyház egyike, állhatott talán az említett segesdi határban. Vagyis az bizonyos, hogy a gótika időszakában Segssden kőfa- ragványokat, kődomborművéket készítő műhely dolgozott. Sokan eze­ket a XIV—XVI. századi segesdi építkezéséket — kézenfekvő módon 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom