Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
„fallal kerített egyházát'*, szerintünk a Szénit Mihály tiszteletére szentelt plébániaegyházát is feltünteti! A .középkori Segesdvár, illetőleg a mellette lévő oppidumtól DNy- ra létezhetett az ún. .Szénit Miklós tiszteletére szentelt egyház, temetővel, illetőleg a hozzá tartozó település (Alsó-Segesd?). Ettől még délebbre lokalizáltunk „egy ún. nagy egyházat”, talán a ferencesek Árpádkori kolostorának a helyét. (14. ábra) A mai Felső-Segesd, az egykori Segesdvár a törökkor után telepü- lésszerkezetileg jelentősen megváltozott, mivel eltűnt a Váralja településen 1690 tA]áig meglévő mezőváros! A katolikus horvát—magyar lakosság a vár környékére, illetőleg a mezőváros köré települt! A török idők alatt is meglévő Alsó-Segesd magyar, reformált .lakossága nyerte el a Segesdváros elnevezést. (A vár 1750-es évektől való elbontása után Felső-Segesd, illetőleg Alsó-Segesd elnevezés maradt meg egészen a mai napig!) b) A segesdi civiU^s ás oppidum régészeti kutatása™ Mi maradt meg Segesd ezen jelentős történeti, régészeti emlékéből? Mit sikerült a különböző, de elsősorban régészeti módszerekkel folytatott kutatásaink segítségével megmenteni és a felszínre hozni? (15—18. ábra) Munkánkról röviden annyit, hogy a közel másfél évtizeddel ezelőtt elkezdett helyszíneléseink, forrásfeltárásaink tették egyáltalán lehetővé a Segesden való jelentősebb régészeti kutatásaink elvégzését! Viszont már csak menet közben derült ki az, hogy Segesd, mint ásatási terület igen .nehéz! ,A különböző korokban, Segesden bekövetkező átalakulások, pusztulások, szinte több helyen is. v,eltörölték” a régészeti jelenségekét! A községi tanács és a levéltár segítségével az elmúlt évben megjelentetett ’kismonográfiámban’'0 megírtam azt is, hogy csupán az 1566—1687 közötti, majd azt azt követő és 1755-ig terjedő időszakban, összesen nyolc nagyobb segésdi égésről, pusztulásról tudunk! Vagyis, több olyan periódusról, amikor a romokat szinte teljesen elegyengették és fölöttük kezdődött meg az új élet! Vajon hány pusztulás előzte meg ezeket 1526 előtt? Ezek számát, és mértékét — a jelenkoriakhoz hasonlóan — alig sejthetjük! A különböző terepbejárások, topográfiai, ún. szondázó adatok mégis lehetővé tették, hogy 1981-ben — a mai rk. templom mellett — a Várhegyen feltárásokat kezdjünk! Szerencsénkre rögtön az ásatásunk elején megtaláltuk az Árpád-kori vár sáncárkait. Ennek alapján 1984-ben — geodéziai felmérések segítségével — pontosan kiszerkeszthettük a korai földvár területét. (Bonyolította a vár helyzetét, hogy föléje épült az a nagyobb méretű törökkori palánkvár is, amely a XVIII. század közepe táján, a ma is meglévő ferences kolostor és templom építésénél szinte teljesen elpusztult!) (15—16. ábra) Már írtunk részletesebben a Várhegyen talált késő középkori temetőről, a kápolnahelyről, valamint a vele szemben a József Attila utca másik felében húzódó nagyméretű Árpád-kori temetőről és az ugyancsak hozzá tartozó, de a századelőn elpusztult templomról, valamint azok leleteiről. 128
