Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
Bevezetés
A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása (Egy királynéi központ a X—-XVIII. században) BEVEZETÉS Már egy előző tanulmányunkban rövidebb formában bemutattuk, hogy a magyarországi történet- és régészettudomány nyomasztó adóssága a legfontosabb államalapításokon, Árpád-kori központok forrásainak feltárása, illetőleg kutatása. Az országos, nagy kitekintéssel készült tanulmányok, összegzések csupán részlegesen érintik, vagy „summázottan” kezelik pl. a segesdi királynéi ispánság történetét, illetőleg kutatási és forrásproblémáit. Néhány tanulmány még az ispánsági szervezet meglétét is tagadja. A Somogy megye történeti földrajzával foglalkozó XVIII—XIX. századi kutatások mellett Csánki Dezső, illetőleg a megye középkori történetének egészét jeles válogatásokban közreadók kísérelték meg a „segesdi speciális királynéi ispánság” történeti szerepének értékelését.1 A legutóbbi időkig hiányzott azonban a segesdi királynéi központnak, illetőleg székhelyndk a teljes forrásfeltárása, valamint vélhető kialakulásának, szervezetének a bemutatása. Éppen emiatt a hiány miatt kerülhetett egy somogyi nyelvész2 1984-ben megjelent munkájába a Segesd címszóhoz a következő pontatlan, túlhaladott értékelés: „Ide épült a község. Templomát Böhönye környékéről is jól lehetett látni, mer't a magaslaton épült. Korábban két település volt: Alsó Segesd régebbi királynéi birtok volt, IV. Béla is itt pihent meg a Muhi vereség után Dalmáciába futván. Felső-Segesd az újabb település.” Nehezíti még a történész, a feltáró régész helyzetét az is, hogy — a Segesdet érintő tanulmányokban — helyenként az ispánságról, az uradalomról, a prédiumról vagy egyházairól, ferences kolostoráról, várkastélyáról, váráról közölnek (gyakran kevésbé lényegesnék tűnő) adatokat. Ezek a megállapítások sajnos a másik fontos ispánsági központ Somogy- vár feldolgozására értékelésére is érvényesek.-’' Jelen munkánkat a honfoglalás, az állam- és egyházszervezés korának bemutatásával, valamint a föld- és vízrajzi adottságok a táji környezet, az ide vezető utak, csomópontok részletes tárgyalásával kívánjuk kezdeni. Ugyanakkor részletesen foglalkozunk a Segesd környékén is először megtelepülő honfoglaló Bogát és Bő népek kérdésével. A Bő és Bogát központok, udvarhelyek földrajzi elhelyezkedése Somogybán ugyanis arra utal, hogy ezek valóban korai szálláshelyek lehettek. Mindkét Bogát hélyneves településen jelentősebb római leletanyag, 'településnyom figyelhető meg. Vagyis, általában az rögzíthető, hogy a rómaiak által is intenzíven használt, jó fekvésű, stratégiai és kereskedelmi szempontból fontos központi helyekét és a környékükét 10
