Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
alá rendelt templomnak a romjai!) Ettől az egyháztól ÉK-re egy ugyancsak kétosztásos épületnek, valószínűleg a plébános kúriájának az alapfalai is feltárást nyertek. Tőlük ÉNy-ra pedig egy kör alakú téglaépítmény és más ismeretlen rendeltetésű épületek falai mutatkoztak!333 (9. kép) Mindezek számunkra is kétségtelenné tették, hogy megtaláltuk a királynéi város, mezőváros központját! Pontosabban, az ott lévő plébániatemplomot (illetőleg annak maradványát) a temetővel és a piactér környékén álló curiákat, palotákat, a különböző gazdasági épületekkel együtt! Ezt a jelentős téglalap alakú városmagot vették körbe az egyszerű épületek, a paticsos, a sövényfonatos jobbágyházak utcasorai! Az 1987-ben folytatott Balogh-földi ásatások is ezt igazolták. Vagyis, a vári kápőfnával szemben, attól Ny-i<a lehetdtt az in promontorio, a dámbtető ormán álló Szent Mihály egyház. Ez a fontos plébániatemplom, amelyet 1690-ben is említenek, mint „a fallal kerített város elhagyott plébániáiéit”.™ Ezek szerint Felső-Setgesden négy egyház azonosítható elsősorban a régészeti kutatások alapján! A négy egyház közül egy sem tartható akár az Árpád-, illetőleg a középkori ferences kolostornak! Határozottan el lehet vetni, hogy a XVIII. század közepén épült ferences kolostor közelében, vagy a környékén lett volna ez a XIII—XVI. századi kolostor! Erre a területre tehető viszont a XIII—XVI. századi, ún. re- zidenciális kápolna (a Szent János vagy Szent Anna). Valamint ennek a kápolnának a későbbi jogutóda, az 1687—1770 között létező Szent Katalin plébániaegyház! (14—18. ábra) Az ún. Szent Katalin plébániaegyház működése idején már elhagyott volt a civitas, az oppidum — szerintünk Árpád- és középkorra tehető — egyháza, amely valószínűleg a Szent Mihály plébániaegyház lehetett! Ez a várossal együtt a török korban is fennállt, sőt 1690 tájáig használták! (Ellentétben a mai József Attila utca D-i végén, az ún. Parragi—Csöröncsics—Bozsöki telken létező Árpád- és középkori egyházzal, vagy ismeretlen titulusú kápolnával, amely a török korban nem működött tovább!) Létezhetett-e a József Attila utca D-i végén, az ún. Parragi—Csöröncsics—Bozsóki telken a középkori ferences kolostor? Bozsóky G. Pál ferences kutató szerint537 ,,a régi ferences templom, kolostor nem a dombon állt, mint a mai, hanem lent, a imái Alsó- és Felső-Segesd között, nem messze a Mária kápolna mellett.” Talán valóban az Árpád- korban itt volt a ferencesek ún. városon kívüli kolostora, amelyet a középkor után „hatalmas egyháznak” is említenek. >S talán a középkor folyamán (XIV—XV. század), a vár, a város közelébe telepedhetett át? A civitasban viszont (mint ahogy Pethő Lénárd vélte!) ásatásainkkal nem azonosíthattuk! Mindenesetre fontos régészeti-topográfiai azonosítási feladatként még kutatnunk kell a József Attila utca ún. Árpád-kori temető részét, 122
