Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
között futó, belülről olvasható, vésett maiusculás körirat, amely a jobb alsó sarokban, kezdődik: t HIC REQUIES SEIT MAIST NICOLAUS (FILIV ... I CON, DAM BÁNI OBIT T DIE PT FESTU S LUCA) EWA A D MCC XL6. Ez a Nemzeti Múzeumból származó kő „kísértetiesen” hasonló szöveget tartalmaz, mint a Jakab László közlésében szereplő: t HIC REQUIES SEIT JOHANN FILIUS CONDAM BÁNI NICOLAE OBIIT FESTO AGUATHAE V M ANNO MCCCXXXI1I. Vagyis, Miklós bán fiát, Johann-ft, azaz Jánost jelölte, aki 1333-ban halt meg. A másikon pedig: t HIC REQUIES SEIT NIKOLAUS OBIIT IN FESTO S ANNO MCCCXVIIII. Vagyis, Miklós (talán a bán?), aki 1319-ben halt meg, fe'khetett alatta. Sajnos Jakab László közlései nem teljesen vehetők hitelesnek, inkább másodkézbeli átvételnek! Teljesen hiteles viszont az a Nemzeti Múzeumban fennmaradt vörösmárvány-kő, amely olvasata alapján az 1346-ban meghalt Miklós bán fia, Miklós mester sírkövének tartható. Ha nem is tartjuk Jakab László szövegét teljesen hitelesnek, akkor is úgy tűnik, hogy egy családi temetkezés sírkövei kerülhettek elő: az 1319-ben meghalt Miklós bánnak, valamint fiainak, az 1333-ban elhunyt Jánosnak és az 1346-ban elhalálozott Miklósnak a sírjelei! Ez a főúri családi temetkezés 1319—1346 között valóban egy kápolna meglétét, egyházat tételez fel, amelybe temetkezhet a bán, illetőleg közvetlen leszármazói. Ki lehetett ez a család? Engel Pálék megfejtése szerint minden bizonnyal a Gutkeled nembeli Amadé mester felsőlendvai (ma Gornja Lendava, Jugoszlávia) leszármazói. Amadé mester 1275-ben szerezte a család egyik földbirtokát, a Vas megyéi Lindva várát és uradalmát. Fia, apósától, Monoszló Egyedtől kapta a Kaposvár menti Ropoly, Ru- poly birtokot. Amadé fia, Miklós 1316 után Károly Róbert egyik fő párthíve és a konszolidáció egyik megalapozójává vált. 1323-tól haláláig, 1325-ig Szlavónia bánja, s feltehetőleg a királyné segesdi főispánja is volt.52ü Miklós mester, szlavón bán 1319-es halálozási évszáma nyilván a téves olvasat révén került lejegyzésre! (A hiteles évszám nyilván a 20-as évek közepére, 1325 tájára tehető.) Fia, János már valószínűleg 1333 táján temetkezhetett atyja, Amadé Miklós mellé. Testvére, Amadé fia, Miklós bán fia: magister Nicolaus filius Nicolai báni volt, aki viszont 1346-ban halt meg. A szakirodalom szerint527 az 1346-ban meghalt Miklós fia, Miklósnak nem volt tés’tvére. Viszont fiai: Amadé és János szerepeltek később is. Miklós mester fiával, Jánossal 1357-ben szakadt magva a Felsőlendvai családnak! Lehetséges tehát, hogy Miklós fia, János sírköve került elő? Akkor viszont az 13254ben Segesden eltemetett Amadé fia, Miklós bán, valamint annak a fia, Miklós mester (11346) és unokája, Miklós fia, János (t 1357) sírköve kerülhetett elő! Tény, hogy a Gutkeled nembeli Felsőlendvai család a XIV. század első felében temetkezési helyet kapott a királyné kegyúri kápolnájában! Milyen kegy révén? Amadé fia, Miklós fő támasza volt Károly Róbertnek és a királyné fő m
