Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
A. u. 5.), majd Takács József szerint az 1900-as években a félköríves téglaépítményhez hosszabb falak is csatlakoztak, amelyeket elbontottak. A mellette lévő domb hordása során több szekérre való ember- csontot szállítottak ki a községi temetőbe.518 Ennek alapján 1979-ben, majd 1981-ben a Parragi föld új tulajdonosának, Bozsóki Sándor plébánosnak a telikén kutatásokat is végeztünk. Itt egy több rétegű, a földmunkák következtében erősen bolygatott temetőrészt találtunk! 1982-ben került elő a Bozsókiékkal szomszédos Pálffi Imréék telkén egy Ny—K-i tájolású csontváz, amely mellett egy III. Béla-kori rézpénz volt! Ez világosan meghatározza a temető, illetőleg az elbontott — kör alakú építménnyel rendelkező — épület korát! Vagyis itt egy eredetileg Árpád-kari templom és a hozzá tartozó temető állhatott. Az utóbbi a József Attila utcában ÉD-i irányban .húzódhatott tovább, feltehetőleg a mai rk. templom, az egykori XVIII—XX. századi ferences kolostor irányában! > Végső soron '.tehát, jaiz Árpád-kori pártól D-re sikerült egy nagyobb temetővel rendelkező, 1900-as évek élején \élhcirddtt, ismeretlen titulusa, templomot is azonosítani! (14. ábra) Ha a Pethő Lénárd közlésében szereplő — iskola környékére vonatkozó — említéseket vizsgáljuk, akkor mindenekelőtt a ferencesek XVIII—XIX. századi forrásait kell elővennünk! De segítenek a Canonica Visitatio 1748-ból való adatai is! Ebben szerepel, hogy „a Széchenyiek kegyúraságában van egy templom, melynek háromszög alakú szentélye boltozott, hajója fából... védőszeritje ősidők óta Szent Katalin Szűz és Vértanú ... a temető a templom körül van, ősidők óta használják”. A plébánia adminisztrátora Both Jakab szerzetes. Mellette állt a fából épült, sárral tapasztott és szalmával fedett háromszobás, téglakonyhás, kertes plébániaház, amely alatt fából ácsolt pince is húzódott.5111 Ennek az 1748-ban szereplő fel'ső-segesdi Szent Katalin plébánia- egyháznak tehát ferences szerzetes a plébánosa! Ez természetes, mivel a török kiűzése után (1687) a német—magyar várőrségnek is a ferencesek az igehirdetői. Méghozzá Takács Ince szerint520 „az 1687-es odaérkezett első ladiszlaiták a széjjelrombolt segesdi vár közvetlen szomszédságában telepedtek le. Itt 1697-ig, majd 1701—1703. illetőleg 1724— 1748 közöt zavartalanul pasztoráltak! Itt volt „bizonyos hajlékok az mostani (1748-as) czinterium (temető) kerétése mellett”. 1736-ban templomuk, a Szerit Katalin plébániaegyház „felerészben égetett téglából és felerészben fából készült és közel állt az összeomláshoz”. Ez a templom nyilván megegyezhetett az 1748-ban említett plébániatemplommal! Közvetlenül a vár szomszédságában állhatott a mellette lévő temetővel! (A temető kerítése mellett volt a ferencesek korai „hajléka” is!) Végsősoron valahol az Árpád- és középkori vártól D-re, illetőleg DNy-ra! Hiszen Széchenyi Zsigmond, amikor letelepítette, vagyis kolostort építtetett a ferenceseknek, kikötötte azt is, hogy amennyiben a régi telkük nem lesz elég, a régi vár telkét is kész hozzávenni, s a vár romjait is fölhaszndlhdtják.. .:'2i Vagyis, úgy tűnik, 116
