Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

Jegyzetek

Csép regi József, Mészáros Ádám, Kiss Takács Ferenc, Gulyás Ferenc, Csomós János, Németh János, Péterfai Pál, Takács József, Horváth György, Kiss János. Lásd még: T. Mérey Klára: A somogyi parasztság útja a feudalizmusból a kapitalizmusba. Budapest, 1965. 31. old. 23. Lásd a 20. sz. jegyzetet 24. „Tekintetes Noszlopy Antal, esküdt, ügyvéd, néhai Noszlopy János fiának Sándornak fia, üllő alázatos tisztelettel kérte Tőlünk, hogy mivel a folyamodó vármegye kebeléből, Duka községből' nemes Somogy Vármegye Vrácsik községébe, anyai őseinek birtokára költözött, igaz és kétségtelen nemességének ottani igazolására hiteles levelünket és igazolásunkat számára adjuk és bocsássuk ki. Mivel pedig a jogos kérelmet megtagadni nem szabad, mivel továbbá az említett folyamodónak elődje, néhai Noszlopi Noszlopy János a vármegye kétségtelen nemeseinek a legmagasabb Hely szándéka szerint kegyesen előírt jegyzékbe be van vezetve és e család kétségtelen nemessége köztudomású, de azonkívül ez a család a nemesi kiváltságok állandó használatában és a nemesi jogok zavartalan birtokában volt .. ." SML.: Nobilitaria „Na-Nu", 25. csomó, 380. sz. 4—5. old. SML.: Somogy vármegye közgy. j.kve. 1804. 1444. sz. (1804. szeptember 13-i közgyűlés.) 345. old. Vas Megyei Levéltár: Az 1792-ik Esztendőből kihirdetett nemesek lajstroma IV. l/a jegyzőkönyv 252. folyószámla és 513. lap. 25. „Én alább is megírtt, mostanság Vrátsiki T. N. Somogy Vármegyei Helységben lakozó Noszlopy Antal adom emlékezetül mind azoknak, kiket ezen dolog illetne és akármi módon illethetne és vallom ez levelemnek rendében: Hogy én Istennek rendelése szerint Atyámfiainak, Jóakaróimnak Tanátskozásokból jegyzettem el magamnak jövendőbeli hütvös társamnak Német-Apáti-ban, T. N. Tolna Vármegyei Helységben resideáló Tisztelendő és Nemes Nemzetes Szeniczei Bárány János Urnák, az Augustána Confession levő Gyülekezet érdemes lelki Taníttójának Nemzetes Czékus Juliannától származott egyetlen leányát, ugyan Juliannát." Noszlopy Tivadar: Elmúlt időkből. Kaposvár, 1910. 69. old. Noszlopyné, Bárány Júlia Németapátiban, 1789. január 31-én született és Vrácsikon halt meg 1869. március 23-án. Ott temették el, Sírja gondozott az újvárfalvai temetőben. 26. SML.: Közgyűlési iratok: 1820. 181. szám. 27. SML.: Saárdi Somssich iratok. Uradalmi ügyészségi iratok. 1821—30. No. 61. 28. SML.: Nemesi birtokösszeírások. 1806—1846. 273. 275. és 277. összeírás. 29. SML.: Birtokösszeírások. 1848—49, 28. és 75. szám. 30. SML.: Vrácsik. FöMtermelési táblázat 1852, Telekkönyv 1859. Croquis... Vrátsik, 1859. Leírása Vrácsik adoközségben létező dűlőknek és mezőknek. 1852. 31. SML.: Noszlopy Aba Tihamér deposituma. 1798—1884. 3. sz. 32. SML.: Közgyűlési iratok. 1834. 2601. sz. (1834. augusztus 21-én tartott közgyűlés.) 33. SML.: Somogy megye közgyűlési jegyzőkönyve 1834. augusztus 21-én, 2984. szám. 34. SML.: Noszlopy Aba Tihamér deposituma 1798—1884. 1. sz. 35. Uo. 11. szám. Csorba a somogyi birkatartásról a következőket írta 1857ben: „Általában kinek 3—5 száz holdja van, somogyi közszellem szerint a juh tenyésztést úgy tekinti, mint pénzt hozó és a gazdálkodási körláncban, főiképp trágya miatt első tényezőt." Csorba József: Somogy vármegye ismertetése. Pest. 1857. 66. old. 36. Noszlopy Tivadar: Emlékeim Somogyból. Kaposvár, 1887. 64. old. 37. SML.: Saárdi Somssich iratok, Levelek II. (Kapotsfy Mátyás)