Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)
I. A Noszlopy család
I. A NOSZLOPY CSALÁD 1. A család múltja Noszlopy Gáspár 1820. augusztus 27-én, Somogy megyében Vrácsikon, Noszlopy Antal és Szeniczei Bárány Júlia hatodik gyermekeként született. Az evangélikus család a gyermeket gyengesége miatt nem az anyaegyháznál a távoleső Vesén, hanem a 8—9 kilométerre lévő mezőC3okonyai református parókián, augusztus 31-én kereszteltette meg. 1 A család eredetét Nagy Iván 1346-ig vezette vissza. 1409-ben, már Illés és Gergely Veszprém megyei noszlopi nemesek ellen, Márton béli apát perit indított. A két alperes bebizonyította, hogy a kérdéses négyekényi földet atyjuk, Póka fia Miklós 1346-ban, Noszlopy Chep fia, Jánostól, illetve János fia Máté özvegyétől törvényes úton szerezte. A Noszlopyak egy 1528-as oklevéllel igazdltáik nemességükéit. A családi hagyomány szerint a Noszlopyak, Noszlopy Kristóf vezénylete alatt ott voltak a mohácsi csatában is. A csatából közülük csak néhány menekült meg. A későbbi években a de ve cseriekkel a török ellen Somló várát védelmezték. A végvári küzdelmek idején katonák voltak, a harcok szünetében pedig kevéske földjükön gazdálkodtak. A reformáció elterjedtévei a Noszlopy család az elsők között tért át az evangélikus hitre, ami később, különösen az ellenreformáció idején meghatározta a boldogulásukat. Ekkor a vallási hovatartozás egyúttal politikai állás foglalást is jelentett. A XVII. században házasodás révén a család Vas megyei birtokossá vált. Az 1717. évi Vas megyei nemességvizsgálatnál Gáspár nagyapját az ifjú Jánost, valamint annak atyját az idős Jánost, mint nemesdömölki nemesembert vették számba. 1726-ban, már csalk az ifjabb Jánost és testvérét, Miklóst írták össze. Az ifjabb Noszlopy János a nemesdömölki első evangélikus templom építésében eredményes szervező .munkát fejtett ki. 2 Fia Sándor, aki 1739-ben született és jogi tanulmányokat folytatott, a Vas megyei Dukán 1804. november 8-án hált meg. 3 Az első magyarországi népszámláláskor (1784—87) Nemesdömölkön 78 házat, 132 családot és 570 fős népességet írtak össze. A férfiak közül (277 főből) 50 fő volt a nemesember, ezenkívül a faluban 20 polgár, 3 paraszt és 89 zsellér férfi élt. 4 Noszlopy Sándor (1739—1804) felvilágosult deista, az ész és a reformok embere voOit. A nagyműveltségű, több nyeli vet beszélő (német, latin, olasz és francia) jogász volt. A családi iratok között a múlt századfordulón Noszlopy Tivadar megtalálta a dédapa kézüraitos olasz fordítását is, melynek megjelent címe, „VI. Pius pápa tikos íródeákjának 16 levele' — „Zakkariásnak a páva titkos író-deákjának az ausztriai tartományokban lett vallásbéli megvilágosításról, Rómából költ levelei az ő lelki barátjához." Kiadattak egy eretnek által. Fordíttatták olasz nyelvből 1786. (Hely és szerző nélkül.)