Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

I. A Noszlopy család

I. A NOSZLOPY CSALÁD 1. A család múltja Noszlopy Gáspár 1820. augusztus 27-én, Somogy megyében Vrácsi­kon, Noszlopy Antal és Szeniczei Bárány Júlia hatodik gyermekeként született. Az evangélikus család a gyermeket gyengesége miatt nem az anyaegyháznál a távoleső Vesén, hanem a 8—9 kilométerre lévő mező­C3okonyai református parókián, augusztus 31-én kereszteltette meg. 1 A család eredetét Nagy Iván 1346-ig vezette vissza. 1409-ben, már Illés és Gergely Veszprém megyei noszlopi nemesek ellen, Márton béli apát perit indított. A két alperes bebizonyította, hogy a kérdéses négy­ekényi földet atyjuk, Póka fia Miklós 1346-ban, Noszlopy Chep fia, Já­nostól, illetve János fia Máté özvegyétől törvényes úton szerezte. A Noszlopyak egy 1528-as oklevéllel igazdltáik nemességükéit. A családi ha­gyomány szerint a Noszlopyak, Noszlopy Kristóf vezénylete alatt ott vol­tak a mohácsi csatában is. A csatából közülük csak néhány menekült meg. A későbbi években a de ve cseriekkel a török ellen Somló várát vé­delmezték. A végvári küzdelmek idején katonák voltak, a harcok szü­netében pedig kevéske földjükön gazdálkodtak. A reformáció elterjed­tévei a Noszlopy család az elsők között tért át az evangélikus hitre, ami később, különösen az ellenreformáció idején meghatározta a boldo­gulásukat. Ekkor a vallási hovatartozás egyúttal politikai állás foglalást is jelentett. A XVII. században házasodás révén a család Vas megyei bir­tokossá vált. Az 1717. évi Vas megyei nemességvizsgálatnál Gáspár nagyapját az ifjú Jánost, valamint annak atyját az idős Jánost, mint nemesdömölki nemesembert vették számba. 1726-ban, már csalk az if­jabb Jánost és testvérét, Miklóst írták össze. Az ifjabb Noszlopy János a nemesdömölki első evangélikus templom építésében eredményes szer­vező .munkát fejtett ki. 2 Fia Sándor, aki 1739-ben született és jogi tanul­mányokat folytatott, a Vas megyei Dukán 1804. november 8-án hált meg. 3 Az első magyarországi népszámláláskor (1784—87) Nemesdömölkön 78 házat, 132 családot és 570 fős népességet írtak össze. A férfiak közül (277 főből) 50 fő volt a nemesember, ezenkívül a faluban 20 polgár, 3 paraszt és 89 zsellér férfi élt. 4 Noszlopy Sándor (1739—1804) felvilágosult deista, az ész és a refor­mok embere voOit. A nagyműveltségű, több nyeli vet beszélő (német, latin, olasz és francia) jogász volt. A családi iratok között a múlt századfor­dulón Noszlopy Tivadar megtalálta a dédapa kézüraitos olasz fordítását is, melynek megjelent címe, „VI. Pius pápa tikos íródeákjának 16 leve­le' — „Zakkariásnak a páva titkos író-deákjának az ausztriai tartomá­nyokban lett vallásbéli megvilágosításról, Rómából költ levelei az ő lelki barátjához." Kiadattak egy eretnek által. Fordíttatták olasz nyelvből 1786. (Hely és szerző nélkül.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom