Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

III. A szolgabírói évek

III. A SZOLGABÍRÓI ÉVEK 1846—1848 7. Noszlopy szolgabíró kerülete 1846. április 30-án, Kaposváron a „. • • megyeház udvarán nagy számmal összesereglett s ugyan ez alkalommal első Alispán Űr az egybegyűlt Karokat és Rendeket üdvözölvén, figyelmeztette, hogy bevett gyakorlat nyomán egy választmányt" — a tisztújítás levezetésére válaszszanak. Ekkor, a marcali másod-alszolgabíróságra a Kisgombán 53 holdon gazdálkodó Noszlopy Gáspárt, közfelkiáltással választották meg. A marcali járás főszolgabíróságra Stephaich Richárdot, az első alszolgabíróságra pedig Böröczffy Pétert választották meg1 Noszlopy Gáspár választásán — a megyei tisztikaron kívül — köztük a család régi ellenfele, Somssich Miklós is részt vett.

2 Noszlopy a pápai jogakadémia elvégzése után egy évig 1842. szeptember 5-ig, Kacskovics Mihály uradalmi ügyvéd és táblabíró mellett volt joggyakornok. Ezen idő alatt a megyei törvényszéken és a nagygyűléseken, a büntető és polgári, valamint az úrbéri tárgyakból ,,.. . dicséretes ügyességet, erkölcsi, szelíd magaviseletet tanúsított," igazolta Kacskovics.

3 A joggyakorlat után Gáspár 1845. február 25-én Pesten sikerrel tette le az ügyvédi vizsgát.

4 Az 1843-ban bekövetkezett megyei közigazgatási felosztás szerint, a marcali járás másod-alszolgabíró kerületéhez Bize, Gadány, Kelevíz, Mesztegnyő, Nemeskisfalud, Böhönye, Felső- és Alsósegesd, Szob, Bolhás, Vése, Inke, Nemesdéd, Pat, Varászló, Miháld, Szenyér és Tapsony községek tartoztak. Ezenkívül Kaszó, Menke, Terebezd, Arad, Dávod, Bogát, Hidas, Marton, Lepled, Csőd és Móricfa puszták tartoztak még a kerületéhez.

5 Böröczffy Péter Nemesviiden, Noszlopy pedig a kisgombai birtokáról igazgatta kerületét. Hasonlóan hajdani kaposvári iskolatársa, Vajda Pongrác, ekkor kerületének esküdtje, Szakácsiból, Noszlopy Gáspárral ment a hivatalos utakra. A szolgabíró mint jogvégzett ember nemcsak közigazgatási, hanem törvénykezési funkciót is ellátott. Természetesen csak kisebb ügyekben intézkedett, illetve szolgáltathatott igazságot. A polgári ügyekben, az ún. szóbeli perekben is ítélkezett, amikor is a felek között kisebb értékösszegű követeléseket kellett elbírálnia. A meghallgatott felek, illetve azok vallomásainak a jegyzőkönyvbe vétele után, a tényállást a szolgabíró tisztázta, majd kimondta az ítéletet, amely ellen fellebbezni lehetett.

6 A szolgabíró kötelességeit a négy 'évvel korábban megjelent Zsoldos-féle, A szolgabírói hivatal című kézikönyvből akkortájt minden kezdő járási tisztviselő tanulmányozhatta. A legfontosabb szolgabírói munka a törvény által rábízott feladat; az adókivetés és behajtás mellett, az újoncállítás volt. A szolgabíróra ruházott feladatok közül a cselédügy, a gyógyszertárvizsgálat és a hivatalos levelezés mellett a nemesek összeírása, a nemzetiségek, valamint a cigányak számbavétele, a nép-