Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

III. A szolgabírói évek

III. A SZOLGABÍRÓI ÉVEK 1846—1848 7. Noszlopy szolgabíró kerülete 1846. április 30-án, Kaposváron a „. • • megyeház udvarán nagy számmal összesereglett s ugyan ez alkalommal első Alispán Űr az egybe­gyűlt Karokat és Rendeket üdvözölvén, figyelmeztette, hogy bevett gya­korlat nyomán egy választmányt" — a tisztújítás levezetésére válasz­szanak. Ekkor, a marcali másod-alszolgabíróságra a Kisgombán 53 hol­don gazdálkodó Noszlopy Gáspárt, közfelkiáltással választották meg. A marcali járás főszolgabíróságra Stephaich Richárdot, az első alszolgabí­róságra pedig Böröczffy Pétert választották meg­1 Noszlopy Gáspár választásán — a megyei tisztikaron kívül — köz­tük a család régi ellenfele, Somssich Miklós is részt vett. 2 Noszlopy a pápai jogakadémia elvégzése után egy évig 1842. szeptember 5-ig, Kacs­kovics Mihály uradalmi ügyvéd és táblabíró mellett volt joggyakor­nok. Ezen idő alatt a megyei törvényszéken és a nagygyűléseken, a bün­tető és polgári, valamint az úrbéri tárgyakból ,,.. . dicséretes ügyességet, erkölcsi, szelíd magaviseletet tanúsított," igazolta Kacskovics. 3 A jog­gyakorlat után Gáspár 1845. február 25-én Pesten sikerrel tette le az ügyvédi vizsgát. 4 Az 1843-ban bekövetkezett megyei közigazgatási felosztás szerint, a marcali járás másod-alszolgabíró kerületéhez Bize, Gadány, Kelevíz, Mesztegnyő, Nemeskisfalud, Böhönye, Felső- és Alsósegesd, Szob, Bol­hás, Vése, Inke, Nemesdéd, Pat, Varászló, Miháld, Szenyér és Tapsony községek tartoztak. Ezenkívül Kaszó, Menke, Terebezd, Arad, Dávod, Bogát, Hidas, Marton, Lepled, Csőd és Móricfa puszták tartoztak még a kerületéhez. 5 Böröczffy Péter Nemesviiden, Noszlopy pedig a kisgombai birtokáról igazgatta kerületét. Hasonlóan hajdani kaposvári iskolatársa, Vajda Pongrác, ekkor kerületének esküdtje, Szakácsiból, Noszlopy Gás­párral ment a hivatalos utakra. A szolgabíró mint jogvégzett ember nemcsak közigazgatási, hanem törvénykezési funkciót is ellátott. Természetesen csak kisebb ügyekben intézkedett, illetve szolgáltathatott igazságot. A polgári ügyekben, az ún. szóbeli perekben is ítélkezett, amikor is a felek között kisebb érték­összegű követeléseket kellett elbírálnia. A meghallgatott felek, illetve azok vallomásainak a jegyzőkönyvbe vétele után, a tényállást a szolga­bíró tisztázta, majd kimondta az ítéletet, amely ellen fellebbezni le­hetett. 6 A szolgabíró kötelességeit a négy 'évvel korábban megjelent Zsol­dos-féle, A szolgabírói hivatal című kézikönyvből akkortájt minden kez­dő járási tisztviselő tanulmányozhatta. A legfontosabb szolgabírói mun­ka a törvény által rábízott feladat; az adókivetés és behajtás mellett, az újoncállítás volt. A szolgabíróra ruházott feladatok közül a cseléd­ügy, a gyógyszertárvizsgálat és a hivatalos levelezés mellett a nemesek összeírása, a nemzetiségek, valamint a cigányak számbavétele, a nép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom