Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

IV. A kormánybiztos (1849 március—augusztus)

császáriak célja elsőként a Dráva völgyében Szigetvár érintésével a pécsi helyőrséggel való egyesülés, illetve a Jellasicsnak való segítés volt. — Másodszor elképzelhető célja lehet Szigetvárig levonulva a pécsi császári erővel Kapóst két oldalról megtámadni. Noszlopy optimista hangulatát a második variáció adta, mely szerint délről „Kapós páratlan védelmi helyzettel van a természettül ellátva, majdnem hiszem, hogy mindkét oldalrul megverhetem."

191 A pécsi császáriak nyugtalanítására július 21-én Csapó Vilmos ezredest felkérte, hogy pár száz katonával tartsa sakkban őket és a dunai átkelést ezzel biztosítsa. Csertánnak írott levélben Noszlopy azt tanácsolta, hogy egyelőre maradjon Tihanyban. Csertántól ekkor pénzt, valamint szuronyos fegyvereket kért. Továbbá azt, hogyha Szegedre vonulnak, úgy arról értesítse. Ha Szegeden lesz „ . . . sorsomrul tegyen jelentést és ha lehet eszközöljön segítséget, mely ne ígéretbül, vagy reménységbül álljon, mellyel már annyiszor elaltatának — jelentse ki, hogy a lehetőségig mindent megpróbálok —, de ha még is veszteni fogok a népet, melyet a kormány számolatlan hagyo\tt annyiszor, felhasználni nem lehetend többé — mast nyilatkozzék, hogy utoljára élethalálra még egyszer próbálkozik."

m Csertántól Noszlopy, Csontos kapitány csatlakozását is várta, mivel „ • • . minden kis erőre nagy szükségem vagyon . . .". Csertán ugyanakkor felhívta Noszlopy figyelmét Radakovics Miklós egységére. Ha nem osztaná be Noszlopy saját katonái közé, úgy kéri, hogy az „ellenség túlnyomó ereje által a magyar sereghez csatlakozása el ne zárassék". Csontos zalai egysége július 23-án Keszthelyről a Kisfaludy-gőzösön Szántódra érkezett. A vasi védcsapat Noszlopy László százados parancsnoksága alatt másnap július 24-én Badacsonyban behajózott és Szántódra ment. Arról is értesítették Noszlopyt, hogy Iharosberóny felé 2000 császári katona 9 ágyúval megkezdte az előrenyomulását. Burits altábornagy pedig három zászlóaljjal Nagykanizsán július 23-án beszállásolt.

1911 Rövidesen Csertán áthajózott Szántódra, ahonnan a kormány székhelyére, Szegedre távozott. Cserfán utolsó intézkedése az volt, hogy a Kisfaludy-gőzöst Noszlopy alá rendelte.

200 Noszlopy július 24-én már intézkedett a gőzhajó további menetrendjéről és ezután Füredről csak Badacsonyba és Révfülöpbe járt, mivel az ellenség Keszthelyt elfoglalta.

201 Kaposváron július 23-án többszöri próbálkozás után Rottkai Pál kovácsmesternek sikerült egy hatfontos ágyút önteni. „Holnapra fel leendén szerelve [egészen a próbalövést megfogjuk tenni, nem tudom mit fog érni, a külső kinézése a legszebb, ami csak lehet. A likja is igen egyenes és sima."'

202 Július 24-én Noszlopy, Fördös Tolna megyei alispánt a nehéz katonai helyzetéről értesítette. Kanizsán 800 olasz és 218 vasas némettel Burits tábornok, Pécs könnyókén pedig 8—9000 császári megszálló erő volt. Csurgóról ekkor 400 horvát Szigetvár felé haladt. Noszlopy ekkor Zambelly Lajos (1815—1901) ezredestől, a Baján alakuló dandár parancsnokától remélt segítséget. Egy tízezer fős császári erő viszont a Duna bal partján ekkor vonult Dunavecse irányába. Erről hamarosan Noszlopyt