Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

IV. A kormánybiztos (1849 március—augusztus)

császáriak célja elsőként a Dráva völgyében Szigetvár érintésével a pécsi helyőrséggel való egyesülés, illetve a Jellasicsnak való segítés volt. — Másodszor elképzelhető célja lehet Szigetvárig levonulva a pécsi csá­szári erővel Kapóst két oldalról megtámadni. Noszlopy optimista han­gulatát a második variáció adta, mely szerint délről „Kapós páratlan védelmi helyzettel van a természettül ellátva, majdnem hiszem, hogy mindkét oldalrul megverhetem." 191 A pécsi császáriak nyugtalanítására július 21-én Csapó Vilmos ezredest felkérte, hogy pár száz katonával tartsa sakkban őket és a dunai átkelést ezzel biztosítsa. Csertánnak írott levélben Noszlopy azt tanácsolta, hogy egyelőre maradjon Tihanyban. Csertántól ekkor pénzt, valamint szuronyos fegyvereket kért. Továbbá azt, hogyha Szegedre vonulnak, úgy arról értesítse. Ha Szegeden lesz „ . . . sorsomrul tegyen jelentést és ha lehet eszközöljön segítséget, mely ne ígéretbül, vagy reménységbül álljon, mellyel már annyiszor elalta­tának — jelentse ki, hogy a lehetőségig mindent megpróbálok —, de ha még is veszteni fogok a népet, melyet a kormány számolatlan ha­gyo\tt annyiszor, felhasználni nem lehetend többé — mast nyilatkozzék, hogy utoljára élethalálra még egyszer próbálkozik." m Csertántól Noszlopy, Csontos kapitány csatlakozását is várta, mivel „ • • . minden kis erőre nagy szükségem vagyon . . .". Csertán ugyanakkor felhívta Noszlopy figyelmét Radakovics Miklós egységére. Ha nem osz­taná be Noszlopy saját katonái közé, úgy kéri, hogy az „ellenség túl­nyomó ereje által a magyar sereghez csatlakozása el ne zárassék". Cson­tos zalai egysége július 23-án Keszthelyről a Kisfaludy-gőzösön Szán­tódra érkezett. A vasi védcsapat Noszlopy László százados parancsnok­sága alatt másnap július 24-én Badacsonyban behajózott és Szántódra ment. Arról is értesítették Noszlopyt, hogy Iharosberóny felé 2000 csá­szári katona 9 ágyúval megkezdte az előrenyomulását. Burits altábor­nagy pedig három zászlóaljjal Nagykanizsán július 23-án beszállásolt. 1911 Rövidesen Csertán áthajózott Szántódra, ahonnan a kormány székhe­lyére, Szegedre távozott. Cserfán utolsó intézkedése az volt, hogy a Kisfaludy-gőzöst Noszlopy alá rendelte. 200 Noszlopy július 24-én már intézkedett a gőzhajó további menetrendjéről és ezután Füredről csak Badacsonyba és Révfülöpbe járt, mivel az ellenség Keszthelyt elfog­lalta. 201 Kaposváron július 23-án többszöri próbálkozás után Rottkai Pál kovácsmesternek sikerült egy hatfontos ágyút önteni. „Holnapra fel leendén szerelve [egészen a próbalövést megfogjuk tenni, nem tudom mit fog érni, a külső kinézése a legszebb, ami csak lehet. A likja is igen egyenes és sima."' 202 Július 24-én Noszlopy, Fördös Tolna megyei alispánt a nehéz kato­nai helyzetéről értesítette. Kanizsán 800 olasz és 218 vasas némettel Bu­rits tábornok, Pécs könnyókén pedig 8—9000 császári megszálló erő volt. Csurgóról ekkor 400 horvát Szigetvár felé haladt. Noszlopy ekkor Zam­belly Lajos (1815—1901) ezredestől, a Baján alakuló dandár parancsno­kától remélt segítséget. Egy tízezer fős császári erő viszont a Duna bal partján ekkor vonult Dunavecse irányába. Erről hamarosan Noszlopyt

Next

/
Oldalképek
Tartalom