Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)
IV. A kormánybiztos (1849 március—augusztus)
és 260 lovas volt. „Ennyinek megfelelhetni a somogyi erőt is képesnek hiszem" — írta Szemerének. 18:1 Közben arra is ügyelt, hogy a zalai akció következtében a megye délkeleti része szabadon maradt, és „nehogy ez idő alatt a pécsiek szabadabban lélekzve, valahogy hozzánk beüssenek". — Ezért Kohlmannt arra kérte, hogy a császáriakat tartsa scartba. A „ . . . kanizsai expeditio után összefogott erővel bizonyosan megdönthetjük" a pécsi császáriakat, írta Noszlopy Gáspár nevében Antal bátyja, mint kormánybiztosi helyettes. 18 ' 1 Noszlopy figyelmét Berzsenyi Farkas alispán is felhívta, ha a zalai támadással sikert nem érnek ?1, akkor a „ . . . pétsiek is betörnek s nagy bajba keverednénk".^ Csertán július 14-i Noszlopyhoz küldött tudósításában az ellenség betöréséről már konkrétabb adatokat közölt: „Amennyire fegyvert kapni tudtam, honvédeket szereltem fel mintegy 70-et, azonfelül uradalmi vadászokat és nemzetőröket kirendeltem mind ez ámbár szétveretett a letenyei megtámadáskor hol többen hullottak el mind a miénkből, mint az ellenségből, de a túlnyomó erőnek ellent nem állhattunk." A maradék és összeszedett zalai erővel ezután Csertán Kanizsára sietett, ahol népfelkelést hirdetett. Bár a szomszédos helységekből számosan beérkeztek, de a „ . . . kanizsaiak a felkelésre hajlandóságot nem mutattak, sőt kijelentették, hogy míg az ellenség erejét nem tudják és rendes katonaság nem érkezik, addig a felkelést célravezetőnek nem tartják." Szeretnék a megszállók erejét megismerni, hogy bírnak-e velük? A kényelmes kanizsai polgárok a népfelkelést ezzel befejezték! „Ha már egyszer Kanizsáról nem sikerült népfelkelést eszközölnöm, máshol nehezen fog sikerülni és így Zala ismét védtelen állásban maradand" — kesergett Csertán. Más lehetőségük a zalaiaknak rövidesen már nem volt és mentették a még menthetőt. Csertán Radakovics Miklós honvédfőhadnagyot, aki korábban Gaál Miklós tábornok 157 honvéddel küldött Balatonfüredről — velük még 21 tüzért és 10 huszárt, valamint 2 ágyút — sürgősen Noszlopyhoz Marcaliba küldött, A két felszerelt Keszthelyen lévő ágyúját is Csertán át akarta adni. Az átadott honvédek nagy része azonban felszerel étlen volt. Csertán Csontos századost 70 honvéddel és 150 vadásszal Zalakomáromban azzal hagyta, ha az ellenséget Kanizsa körül megtámadnák, akkor ott népfelkelést készítsen elő. Csertán igyekezett az ellenség erejét megtudni, mivel attól tartott, hogy a császáriak Somogyba is betörnek a „nép kedélye ott is lesz törve". Noszlopyval közölte végezetül, hogy ezután Keszthelyen lesz megtalálható, azaz elhagyta Kanizsát. 186 Július 14-én Noszlopy Antal kormánybiztos-helyettes közölte Csertánnal, hogy testvére Iharosberénybe indult. Noszlopy Gáspár ekkor nem tudván még a zalai népfelkelés szétoszlatásáról, ezért onnan Kanizsa megsegítésére készült. Siet ne kérte Csertánt az újabb népfelkelés meghirdetésére, a sürgős kapcsolatfelvételre, ami a pécsi császáriak kiverése és a zalai fejlemények rendezése után következhet majd be — írta Noszlopy Antal. 187 Csapó Vilmos Szekszárdról július 14-én keltezett levele Noszlopyhoz ezekben a vészterhes órákban érkezett. Csapó viszont rendkívül elké-
