Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

IV. A kormánybiztos (1849 március—augusztus)

Noszlopy elnöklete alatt a június 12-i bizottmányi gyűlésen 5 napirendi pontot tárgyaltak köztük az önkéntes földfoglalásokat, valamint a házi és hadiadók beszedését.

8

'

1 A június 28-i bizottmányi gyűlésen Noszlopy távollétében Berzsenyi Farkas else alispán elnökölt és 36 napirendi pontot tárgyalták. Elsőként a Baranya megyéből támadó császáriakról számoltak be. Intézkedés történt a katonaszökevények, illetve az újoncozást megtagadó községekkel szemben is. A Patosfán erőszakosan legeltető polgárokkal szemben karhatalmat rendeltek ki. Intézkedés történt a nemzetőri összeíróbizottság tagságáról is.

85 Az utolsó, a július 9-i megyei bizottmányi gyűlésen a lázas honvédelmi íizervező munka látható volt. A jelenlévőik tapasztalhatták, hogy Somogyban a hon védelmére mindent megtették. A cári betörés után a kormány általános népfelkelést hirdetett. Somogyban a 127. honvéd zászlóalj és a 2000 fős mozgó nemzetőri egység szervezése a megye vezetőinek minden energiáját lefoglalta. Intézkedések történtek az anyagiák előteremtésére is. A népfelkelésre is határozatot hoztak. A fegyverfogásra alkalmasakat falvanként összeírták. Körlevélben tudatták: „A helységek bíráinak kötelességévé tétetik, hogy az esetben mihelyt a kereszteshad szükségeltetni foo, — minden fegyvert fogható egyént kimozdítsanak falvaikból, (egyedül annyit hagyván otthon mennyi is kik a falu belőrzetére, a nyájak megőrzésére megkívántatik."

86 Ezután már csak a megyén kívül tartott bizottmányi gyűlésekről van tudomásunk. Ezeket 1849 július végén Noszlopy Gáspár mint dél-dunántúli kormánybiztos tartotta, illetve vezette. 13. A belső rend védelmében Noszlopynak a császárpárti somogyiakra kezdettől fogva gondja volt. Néhány osztrákbarát megyei tisztviselőt és földbirtokost már a megyeszékhely elfoglalásakor fogságba vetett. A legfőbb hazaárulók, élükön Czinderyve! az osztrák katonákkal megszöktek. A hazaárulók vagyonát kormányrendeletre Noszlopy azonnal elfoglaltatta és leltároztatta. Május 17-én Czindery drávaszentmihályi, június 7-én gr. Széchenyi Lajos felsősegesdi, július 10-én pedig Zichy Domonkos püspök javadalmait zárolta és irattá össze.

87 Csorba József megyei főorvost elsőként fogatta le. A megyeházán számára külön szobát biztosított és tovább praktizálhatott, csupán a várost nem hagyhatta el. 1849 májusában számára a fővárosba útlevelet adott, majd visszatérte után Kaposváron lakhatott. Augusztusban kénytelen volt Noszlopyt Szekszárdig kísérni, ahdl visszakapta a szabadságát. 1849 augusztusában a Noszlopy-testvérek első személyleírását a császáriaknak ő készítette el, 1852 novemberében az elfogott Gáspárt is ő azonosította.

88 1849. május 6-itól június 3-ig Somogyban 20 főt tartóztattak le és valamennyit a megyeháza börtönébe szállították. Közöttük 6 főnél a hazaárulást, 3 főnél pedig, hogy ellenséges katona volt, jelölték meg a le-