Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

IV. A kormánybiztos (1849 március—augusztus)

be nem ment két megyei képviselő helyett követválasztás kiírása és megtartása, — az árulók, a megszállókat kiszolgált megyei tisztviselők helyett új, a népnek, a hazánka szolgáló tisztviselők kinevezése, — a hazaárulók vésztörvényszék elé állítása. Noszlopy Gáspárt a két utóbbi kérés a jogkörén kívül érintette. Kossuthnak írt jelentésében többszörösen is hangsúlyozta, hogy erre nincs felhatalmazása. Pedig a megyei tisztviselők kinevezése sürgető volt, mivel Noszlopy nem óhajtott a császáriákat kiszolgálókkal együtt dolgozni. Noszlopy a népgyűlés után hazabocsátotta a népfelkelőket, csupán a környékbeli fiatalabb nemzetőröket tartotta magánál. Amíg a Cseri erdőben a népgyűlés tartott, Noszlopy hívására a császáriak bevonulása előtti első alispán, Mérey József megjelent. Mérey előadta, hogy ő csak Sárközy Albert 1848-as főispánt ismeri el és azokat a megyei tisztviselőket óhajtja, akik közül a megszállókat többen kiszolgálták. Noszlopy ezt visszautasította. Azokkal a tisztviselőkkel — mondván — a „. . . jelen forradalmi időben az ennyire megromlott megye szellemét szebb irányra nem vezethetem." Sárközyről pedig köztudomású volt, hogy határozatlan politikai elveivel „nehéz napjaiban a haza ügyét nem szolgálta". — Noszlopy ezután a felelősség terhét kénytelen volt magára vállalni, mivel kormánybiztosi feladatának, a haza ügyének ilyen feltételek mellett nem felelhet meg. „ . . . Ên a forradalom embere vagyok, s mint ilyen halok is meg!" — írta Kossuthnak. — „Ennél fogva feltettem magamban e megyében radical reform által oda működni, hogy az idő szellemének s szabadság érdekének minél hasznosb szolgálatot tehessek." Ezért Kossuthtól azt kérte, hogy a hazaárulók ellen a vésztörvényszék felállítását engedélyezze, nehogy a nép dühének legyenek kiszolgáltatva. Perczel még mindig késik az átkeléssel. Noszlopy ezért a kormányelnöki megbízás alapján a nemzetőrség melett, a megye biztonsága érdekében az ún. szabad-csapat felállítását is szükségesnek tartotta. A népfelkelést, jelentette Kossuthnak 1849. május 4-én, a megye egész területén megkezdte, és most készül a Szigetváron meghúzódott császáriak kiverésére.

43 Somogy példájára a környező megyék a hazafias értelmisége, parasztsága is cselekedett. Zalaegerszegen a császáriakat a városból kiverték. A még fenyegető Jellasics-féle sereggel szemben május 2-án Noszlopy, mint Somogy megyei kormánybiztos Zala, Vas és Veszprém megyék polgáraihoz fordult, harcra hívta őket. Falragaszban közölte, bogy „kevés napok alatt 15 000 fegyveres honfi állt a zászlók alá" Somogyban, és hírére megfutottak a császáriak. Perczel Eszék felé közeleg, de addig is, míg ezen sereg ideér az osztrák had maradványait a szomszédos megyéknek kell szétverni. A lakosság a megyében már fegyverben van. A többi megyének amíg Perczel serege megérkezik, Somogy példáját kell követnie. „... Egy nemzet vív a századokig tartott rabsága után elnyomói ellen, s az idők fin