Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

IV. A kormánybiztos (1849 március—augusztus)

ban lefogatta. A népharagtól Tallián Gábort is itt mentette meg, aki a megszállóknak készséges kiszolgálója volt.

38 Noszlopy Kaposvár felszabadításának tervén dolgozva az első biztos hírt az ellenségről április 29-én éjjel kapta. Ód or Sándor szomajomü (ma Kaposfő) jegyző pedig éjjel, futárral küldte Noszlopyhoz Nagybajomba a kaposvári császáriak elvonulásának hírét. Inkább futva, mint lépve hagyták el a várost és Kaposmérőt is, ahol a bírót és egy polgárt agyonlőttek, hármat pedig megsebesítettek. Erre Mérőben „... lárma kelt s a nép összejutott, akkor már a kaposjői pusztánál jutott a horvát trupp. Mire pedig a szomajomiak hírt kapva Kaposjőre kimentünk, akkorra már Bárdibükköt elhagyták. — hadnak tartanak, hogy Barcsra akarnak-e menni, vagy a szigeti jesztungba? Nem tudni!"

39 Kadarkúton át, a Lad felé tartó császáriakkal Barcs irányában a Czindery is elmenekült. Ekkor a szigetvári császári helyőrségen kívül már nem volt ellenség a megyében. Noszlopy Antal 1849. május 1-jének délelőttjén, a város határában a másfél órával előbb érkezett Gáspár felkelőivel találkozott. „Mi azért bementünk, oly szép, s hosszú rendbe, mely egy nagy hadtestet képezett. A városi néptől oly lelkesedéssel jogadtatva, mely győzelem hősének dicséretére válandott. — Kendők hintenek s lobogtak élőnkbe üdvözletül. Fegyverdurranás és a sok nemzetőr. Már ekkor toronyra is jüggesztett lobogók ünnepélyes színt kölcsönöztek" — írta Noszlopy Antal önéletírásában/'

0 A megyeház erkélyéről Noszlopy Gáspár és Antal is beszédet intézett. Majd a délutáni órákban és éjszakára a Cser erdőbe vezényelték a felkelőket. Itt, a hatalmas tömeg fegyelmezetten viselkedett. Noszlopy kormánybiztos másnap, a környező községekből bejött 18 ezer fő előtt népgyűlést tartott. Beszédében Noszlopy először az ország katonai és politikai helyzetét ismertette. Beszámolt a trónfosztásról és a függetlenségi nyilatkozatról, majd vállalkozását, a Dél-Dunántúl felszabadítását és a kormánybiztosi megbízását ismertette. A győzelem okaként Noszlopy a nép erkölcsi erejére, a somogyi népre hivatkozott. Ezután esküt tett Noszlopy előtt a tömeg. „Egy csepp vérig, a halálig mindent!" Utána Noszlopy Antal lakes hangon beszélt. Mindketten kiemelték a rend fenntartását és azt, hogy az árulók a bűnösök felett vésztörvényszék fog ítélkezni, míg az önbíráskodást pedig büntetni fogják. Szóltak „mások személyi és vagyoni bátorság sértéséről, mert a szabadság a polgári társaság alapja, s legszebb virágja ugyan, de csak a renddel párosulva" — számolt be erről Kossuth Lajosnak Noszlopy/'

1 A népgyűlésen a jelenlevők előadták sérelmüket. Ügy a Noszlopy-féle jelentés, mint a Pesti Hírlap 1849. június 6-i számában megjelent beszámoló, valamint a Noszlopy Antal visszaemlékezése is, a március 11-i Kossuthnak átnyújtott felszabadítási tervezetet tartalmazta. A népgyűlésen elhangzottak többsége Noszlopy Gáspár nézeteit adta vissza. A következő kérések hangzottak el: — A császári megszállók által elkobzott fegyverek visszaadása, illetve kártalanítása, — a borkimérés szabad joga, — a magyar bankjegyek kötelező használata, — a gr. Festetics Miklós és Kund Vince Debrecen-