Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

III. A szolgabírói évek

246 zsellérjeiket jelentett. A megszűnt jobbágyrobot gyalognapokban számítva 43 685 napot jelentett és 519 ezüst forint fizetése alól mentesültek a lakosok.

71 Községei közül pl,: Inkén 2450 magyar hold urasági birtok mellett az úrbéresek kezére 2037 hold jutott. Böhönyén ez 4519 és 1528 holdat jelentett. Bolháson 3939 urasági és 1191 úrbéres holdat, Miháldon pedig 2085 urasági, és 2424 úrbéres holdat jelentett. Vesén ez 2804 és 1430 hold volt. Varászlón 2339, illetve 402 úrbéres hold, míg Pat községben 729 urasági és 494 úrbéres hold volt. Az utóbbiak szabadultak fel, azaz kerültek a volt jobbágyok kezére.

72 A földbirtokosok kezében maradt földek többségét majorsági zsellérek művelték, míg ledolgozásra csupán a kisebb részét adták ki. Mindezek az elért eredmények a felszabadult jobbágyságot sem az országban, sem a megyében nem elégítették ki. Április elején jelentkeztek az első falusi ellentétek. A köznép elégedetlen a jobbágyfelszabadítással, hálátlan a nemességnek, többet követel — írta az alispán. Ha a „ . . . kezünk közt levő módokkal szép szó nem használván, keményebben is igyekszünk. Még eddig sikerült a kitörést visszatartani" — jelentette az alispán.

73 Részben ennek a jegyében ült össze 1848. április 3-án a megyei gyűlés, amelyen Noszlopy Gáspár is jelen volt. A gyűlésen az elnöklő Sárközy első alispán részletesen ismertette az országgyűlési követek jelentését és a magyar miniszterelnök levelét. Ebben körvonalazta a választmány feladatát, amely elsősorban a paraszt és a nemzetiségi mozgalmak figyelemmel kísérésében és lecsendesítésében merül ki. Másodszor pedig a járási tisztviselőik igyekezzenek a „balhíreket megcáfolni és felvilágosítani a népet". Harmadszor a népesebb helyeken őrsereget a vagyonosabb osztályból, azaz nemzetőrséget kell létrehozni. Befejezésül megjegyezte Batthyány miniszterelnök: „óhajtandó, hogy az európaszerteí forrongás veszély nélkül múljék el fejünk felől. A törvényhozás igyekszik elhárítani mindent mi anyagul szolgálhatna reá ... A helyzet e nagy fontosságánál és a trón érdekénél fogva a közcsend, a rend fenntartására nézve felelőssé teszem ... A rend kérdése nem kevesebb most, mint szabadság kérdése is."

74 Intézkedés történt a magántulajdon megsértőivel szemben is. Az április végén fellobbanó mozgalmak a földesurakat és a megyei tisztviselőket megrettentette. Noszlopy kerületében a tavasz és a nyár folyamán nem találkozunk partszmozgalommal, viszont több panasz a földesuraságok ellen előfordult. A szobi volt úrbéresek és a község elöljárói ekkor az alispánnál panaszt emeltek, hogy az uraság az állataik elől a legelőket elfoglalta. Az alsósegesdiék hasonló ügyben Noszlopy Gáspárhoz folyamodtak. Itt az erdő használatát is tiltani próbálta az uradalom, sőt megkezdte az úrbéres erdő kivágását.

75 Mindkét helyen Noszlopy a volt úrbéresek, a község javára döntött. A május 1—2-án tartott megyei gyűlésen jelen volt Noszlopy Gáspár és öccse, Titusz is. A Sárközy Albert első alispán elnöklete alatt tartott gyűlésen választották meg a 293 fős állandó megyei bizottmányt, amelynek a Noszlopy-testvérek is tagjai lettek. A bizottmány többsége, mintegy 220—230 fő a nagy és középbirto-