Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

III. A szolgabírói évek

hatott, mivel egy adósságokkal megterhelt birtok, egy kis fizetésű szol­gabíró vőjelöltként a korabeli felfogás szerint a leányos házaknál nem számított. Maradt a hivatala és a család sorsának egyenesbe hozatala. A pénztelenség és az anyagi nehézségeik két nőtestvérének a házasságát már kikezdte. Közben a sógorai a Noszlopy-birtok eladásából remélték a gazdaságúkat rendbehozni. Az 1847-es év Noszlopy Gáspár életében fordulatot, a politikai élet­tel való ismerkedést és részvételt is jelentette. Az október 18-i megyei közgyűlést megelőzően érezhető volt Somogyban, hogy a nádorválasz­tásra összehívott országgyűlésen az ellenzék győzedelmeskedik. Az ok­tóber 18-i somogyi közgyűlésen a megyei követeknek adott utasítás főbb pontjai között szerepelt a törvény által kötelezett jobbágymegváltás és az azonnali felszabadítás. Ugyancsak az olcsó bankkölcsönök nyújtá­sára szolgáló bank felállítása, a természeti csapásak elleni biztosító­intézet és az ősiség fokozatos megszüntetésének a követelése is. A so­mogyi követeknek az országgyűlésen a zsidók egyenjogúsítását, a tör­vény előtti teljes egyenjogúságot, az emberi méltóság megbecsülését is képviselni kellett. A bűnperek ítélkezésénél pedig a nyilvánossággal bíró szóbeli esküdtszékek felállítását, Somogy megye közgyűlése tör­vénybe iktatni óhajtotta még,. 53 A megye az 1847—48-as országgyűlésre Szegedy Sándor és Tall ián János lemondása után Inkey Zsigmondot és Madarász László képviselőt választotta meg. 1848 első hónapjai a várakozás jegyélben teltek el. Az országgyűlésre küldött megyei követek beszámolóiból a változások előszelét lehetett megállapítani. Január 10-én Somogy a követeit utasította, hogy köve­teljék a polgári államiság, a korszerű közigazgatás megteremtését. Az 1848. február 9-i megyei közgyűlésen választották meg Somogy köve­tének az ellenzéki Madarász Lászlót. Ö az, akli március 8-án Kossuth feliratának a támogatására felszólította a főrendi táblát és az ország­nak független, felelős minisztériumot kért. Noszlopy Gáspár az év elején tartott január 10-i, a 25-i, a február 1-i, a 9-i, valamint a március 14-i megyei közgyűlésen a jelentős távol­ság és a rendkívüli rossz, behavazott útviszonyok ellenére is megjelent. Noszlopy tisztviselő társaival együtt a megyei élet ezen legfontosabb politikai és közigazgatási fórumán részt vett. Érdeklődése és politikai állásfoglalása ezekben a feszült hetekben mindig Kaposvárra vezette. 54 A február 1-i közgyűlésen Sárközy Albert első alispán, Noszlopy­ra 25 ügy elintézését bízta. Ezekből 9 ügy örökösödési, illetve birtok­megosztási per végrehajtása, vagy kivizsgálása volt. 55 A régebben rábí­zott ügyek részletesebb vizsgálatára, illetve a vallomások kiegészítésére további megbízást is kapott, Ezekből 5 polgári peres követelés, egy adó­hátralék-behajtás és egy gyújtogatási vádindítvány volt, amelyet Nosz­lopynak kivizsgálni kellett. 56 Noszlopyra továbbá három gyámügyet, egy zárgondnokságot, egy kifőzési engedély véleményezését, egy hegyközségi panasz kivizsgálását,

Next

/
Oldalképek
Tartalom