Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

III. A szolgabírói évek

nevelés, az évi terméseredmény és a zsidók összeírása érdemelt még említést. A különleges kiküldetések mellett, a biztosi feladatokkal zárult a szolgabírói kézikönyv.

7 A negyvenes évek végén Noszlopy járásának lakossága a 18 községet és a 11 pusztát számítva, megközelítette a 15 ezer főt.

8 1846-ból az egyházi anyakönyvek alapján Noszlopy 15 községéből vannak népmozgalmi adataink. A járásban 1846-ban 224 leány és 304 fiúgyermek, öszszesen 528 újszülött született. Meghalt 189 nő és 193 férfi, összesen 382 fő. Járásának gyarapodása ekkor 146 fő volt, ebből 11 fiú és 35 a leánygyermek volt. A rendelkezésünkre álló adatok szerint 1846-ban házasságot kötött Noszlopy községeiben 114 pár.

9 A szolgabíró hivatali kötelességéhez tartozott a bábák, illetve a községek egészségügyi ellenőrzése és a járványok megelőzése is. A szolgabírók évenként az előre nyomtatott íveken (3 db) a házak, a háztulajdonosok (családfők) családok teljes összeírását, külön a zsidókét is elvégezték. Az utolsó íven 17—40 éves korig a katonaköteles férfiak kimutatására, illetve összesítésére került sor. Mindezeket az 1802. II. tc. alapján a megyére, illetve onnan a Helytartótanácsra kellett évenként felküldeniNoszlopy 1846-ban hivatala elfoglalásától az év végéig 68 alkalommal, 145 esetben fordult meg járásának a helyiségeiben.

10 Az 1846. május 7. és október 26^a között tizennyolc esetben a szolgabírói hivatalos ügyeit, tizenkilenc alkalommal pedig a megye által rábízott feladatokat és kivizsgálásokat végezte. Tizenhét esetben panaszügyeket vizsgált ki, négyszer pedig járása községeiben adóügyeket intézett. Ezenkívül egyegy alkalommal a bűnügyek kivizsgálását, tiszti-széki összejövetelt, számadás-ellenőrzést, illetve utcanyitási helyszínelést végzett. 1846-ban hetente legalább két alkalommal volt távol lakhelyétől, a Marcali melletti Kisgömb ától. A szolgabíró hivatali kötelességei közé tartozott az évnegyedéves megyegyűléseken való részvétel is. Az 1846. április 30-i megyegyűlés után augusztus 1-én és november 2-án tartottak megyei közgyűlést. Az utóbbiról hiányzott ugyan Noszlopy, de távollétében azonban több ügyet bíztak rá. Az augusztusi megyegyűlésen Czindery László főispán elnökölt, amikor 865 napirendet tárgyaltak.

11 A több napig tartó gyűlés a megye gazdagabb földbirtokosainak nem okozott különösebb megterhelést, Noszlopynak azonban ez jelentős kiadásába került. A megyegyűlésen a kerületébe tartozó helységek panaszainak kivizsgálását és az elmaradt adók behajtását neki kellett referálni. Korábbi megbízatásként jelentette, hogy a böhönyeiek adóhátralékát a helyszínen a megyei számvevővel és a helyi elöljárósággal megkísérelte tisztázni, de az adó „ . .. hátramaradásra nézve tisztába jönni nem tudott." A megyegyűlés további vizsgálatot rendelt el.

12 Ugyanakkor beszámolt a szenyéri adóhátralék okáról. Kérte a megyei közgyűlést, mivel nemrég hatalmas tűz pusztított a faluban, ezért ,,.. . tartozásuknak lefizetését ez év utoljáig elvárni kegyeskedjék."

13 Intézkedett a megye megbízásából a Csehországból elköltözött 15 család Mesztegnyőn és Hosszúvízen való letelepedése, illetve az adónyilvántartása ügyében, miután a katonai nyilván-