Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

II. A diákévek

A csurgói iskolára — az állandó anyagi gondok mellett — politikai nyomás is nehezedett. Az egyházi és iskolai felügyeletet ellátó Tóth Fe­renc pápai superintended (1827—44) egyházkerületében 1831 januárjá­ban szigorú rendeletet adott ki. Ebben elrendelte a református lelké­szeknek és tanároknak, hogy mind a magánbeszélgetéskor, mind a nyil­vános katedrái tanításikor a külföldi „népmozgásokat és zavarokat" egyetlen szóval se említsék. Minden igyekezetükkel a tanítványaikban a Habsburg királyi ház iránti hűséget és a katonaság népszerűsítését hint­sék el, 7 1831- ben az iskola élére a harmincéves Barla Szabó János, kunhe­gy esi lelkész-tanár került. Barla Somogyi-kisnemesi születésű volt csur­gói diák (1814—20), aki öt éven át első professzorként működött. Igaz­gató és egyben az egyházközség lelkésze is volt. 8 A debreceni akadémiát végzett professzor, anyanyelvén kívül öt nyélvet beszélt (latin, német, francia, görög és héber). Csurgón logikát, poétikát, retorikát és irodal­mat, évi 100 forint fizetés ellenében tanított. A második professzor a csurgói születésű Bosznai Ferenc volt. A jobbágy származású Bosznai Barlánál két évvel idősebb volt. Bosznai Csurgón nyolc esztendeig évi 72 forint fizetésért tanított. Az akadémiát végzett ás négy idegen nyel­vet értő profeszor a grammalistákat (3. osztály) és a syntaxistákat taní­totta (4. osztály)/' 1832- ben Noszlopy Gáspár nevét az iskolaév második felében, a Fel­vételi napló 44. oldalán, Veress Ferenc és Földvári István között talál­juk. A szeptember 4—5-én tartott nyilvános vizsga szerint az elsősök, a hét tanuló között Noszlopy első lett. Tanulótársai közül öt fiú plebe­jus, illetve nem nemesi származású volt. Mosonyi Sándor és Füstös Mihály csurgói, Sass József pátrói, Fekete Ferenc korpádi és Veress Ferenc bürüsi fiúk voltak az osztálytársak. Noszlopy osztálya 7 fővel a declinistáké, azaz a gimnázium első osztálya volt. A coniugisták 6-an, a grammatisták 9-en, a kezdő syntaxisták 8-an, míg az idős syntaxisták 15-en voltak. A kezdő retorok 10, a poéták 9 és az idős poéták vagy logicusok pedig 5 főt tettek ki az iskolában. Az 1832-es tanév végén a csurgói iskola létszáma kereken 100 fő volt. 10 Noszlopy Gáspár 13 tárgyból osztályelső minősítést kapott. Az osz­tály praeceptor tanára Pápai Károly, aki a logicusok osztályába járt és a tanára Barla Szabó volt. Pápai osztálytársa Budai István pedig a má­sodikosokat, a cuniugistákat tanította." A tantárgyak többségét latin nyél ven tanító csurgói iskola a Helytartótanács előírásaihoz újonnan ragaszkodott. A latin nyelv elsődlegessége mellett, az élet valóságából a tanul.ók keveset ismertek meg. A folyamatos latin olvasás mellett el­sősorban a név- és igeragozást sajátították el. A többi tantárgyak is a latinra épültek. 12 A tanterv második legfontosabb tárgya a vallás volt. Mivel Nosz­lopy evangélikus volt, feltehetően a vizsgáztató pap hiánya miatt val­lástanból nem minősítették. A magyar nyelvtanból Noszlopy a névrago­zást, az elemzést, a névmásokat és az igeragozásit tanulta- Csurgón Ma­gyarország polgári állapotát és alkotmányát, földrajzból pedig általá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom