Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

II. A diákévek

II. A DIÁKÉVEK 4. A csurgói diák (1832—1834) Noszlopy Gáspár nevével a csurgói református gimnáziumban először az 1831—32-es tanév második felében találkozunk. Az 1832. április 11-én tartott első félévi vizsgán négy tanuló között a declinisták, azaz az akkori elsős gimnazisták között szerepelt. A levéltári és egyéb források hiányában csak következtetni tudunk, hogy miért a csurgói gimnáziumra esett a Noszlopy-család választása. A Belső-somogyi Református Egyházmegyében a protestáns köznemesek anyagi támogatását, irányítását élvező és mintegy negyvenéves múltra visszatekintő gimnázium az első középiskola volt Somogyban. Az alapító Festetics György gróf (1755—1819) halála után, a húszas évektől a református megyei köznemesek az iskola élére egyre nagyobb befolyást gyakoroltak. A leglelkesebb és legtöbbet áldozó földesurak a Sárközy-famíliából kerültek ki. Korábban Vitéz János földbirtokos és Buttler János gróf egy-egy adománya a legválságosabb években mentette meg az iskolát.

2 Bódi Ferenc iskolatörténetében megjegyezte, hogy az iskola teljesen a szegény egyházmegye gazdasági erejére volt utalva. A tanárok rendszeresen a fizetésüket nem kapták, sőt a fizetéssel is adósak nekik.

3 Ennek ellenére a tanulók száma állandóan emelkedett, ékkor száz fő körül volt a gimnázium létszáma. Gáspárt a Noszlopy család először nem a 22—23 kilométerre lévő kaposvári gimnáziumba, hanem az 50—60 km távolsányi csurgóiba^ íratta. Ebben a rokoni, az ismeretségi és nem utolsósorban a vallási hagyományok is közrejátszottak. Csurgó a XIX. század eleji leírás szerint „ . . . síkságon helyezkedik el, ahol a földek és rétek jó minőségűek." A község két részre, a régi és az új városra oszlott. A régi városrészben a Festetics-uradalom székhelye, az épületek nagy része és a jelentős gyümölcsös volt található. Az új városban épült az emeletes református gimnázium. Itt a tanulókat a humán tudományokra készítették elő, így a filozófiával is foglalkoztak. „Ehhez a gimnáziumhoz csatolva van egy kápolna, vagy imaház, melyben a tanárok hivatalból segédlelkészi szolgálatot teljesítenek. A lasok magyarok, részben a református vallást követik.'^ A környék lakossága a század elején, jelentős állattenyésztő hagyományokkal rendelkezett. Csurgón híressé váltak a húsvéti és a pünkösdkeddi vásárok.

5 Az 1200 lakosú mezőváros hírét a gimnáziuma és a rövid ideig ott tanítóskodó Csokonai is öregbítette. Bár az iskola későbbi névadó poéta tanára a professzorutódok között népszerű példakép nem lehetett. A felvételi napló (1792—1867) II. oldalán a következő bejegyzés olvasható tanárságáról: „ ... az akkor Somogyban kóborló Csokonai Vitéz Mihályt nyerte meg tractus interimalis professzorul, ez szolgált 8 és fél hónapig, vagyis Császári Lózsi Pál megérkezéséig, azaz 1800. február 21-ig."

6