Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

V. Az illegális felszabadító mozgalom évei

utókor számára a bécsi levéltárban Protmann 1852. november 30-i je­lentése Albrecht főherceghez, a magyarországi katonai és polgári kor­mányzóhoz fennmaradt. A Noszlopy-féle szervezkedés fináléjáról ez a dokumentum a következőket tartalmazta: 88 (A dokumentumot magyar fordításban közöljük.) „Folyó hó 16-án, a .magas Császári-Királyi Katonai és Polgári Kor­mányzóságtól az ott alkalmazásban álló Podolsky rendőrfőbiztostól ide érkezett közlés következtében, egy bizalmas beérkezett jelentés szerint, Noszlopy Gáspár gerillavezér Pesten tartózkodik és a délutáni órákban, a Bástya utcában levő Vay-féle házba fog betérni. Ezért az elfogására a megfelelő rendszabályokat megtettük. Valóban Noszlopy Gáspár az említett napon és órában délután, a gyanított házba az ottani házmester­nél Sipos Bertalannál egy Molnár István névre szóló, a kalocsai Mészá­ros Károly bíró által kiállított útlevéllel belépett. Volt nála egy tartal­ma szerint sajátkezüleg írt levél, nagyon elgondolkoztató tartalommal, melyben a forradalom kitörését a jövő tavaszra állapítja meg és amely­ből kiderült Noszlopy kapcsolata a már elfogott Csepcsányi (született: Szemere) Erzsébettel. Ugyanazon az estén több órával Noszlopy elfogása után megjelent a megnevezett házmesternél egy férfi, gyanús külsővel, akit ebben a la­kásban hátrahagyott rendőrök letartóztattak. Ez Weisz Márton borkeres­kedőnek adta ki magát, akinek útlevele a rendőrigazgatóságon fekszik. Valóban meg is találták az útlevelet, melyet a keresztúri főbíró Füleki György állított ki 1852. szeptember 24-én, 140. szám alatt Weisz Márton nevére. A testi motozásnál ennél a férfinél egy útlevelet találtak Geller Károly napszámos nevére, melyet a kalocsai főbíró, Mészáros Károly ál­lított ki, valamint több figyelemreméltó tartalmú papírt és kapszulát. Kiderült az itteni hivatalos nyomozásokból, hogy a letartóztatott egyén a forradalomból ismert gerillavezér Gál József, Noszlopy társa. Kecske­méti születésű, 27 éves, református, nőtlen. A terézvárosi Retek utca 7. sz. alatti lakásában, ahol -rövid ideig Weisz Márton név alatt tartózko­dott egy gyanús egyén, aki magát Pethő Józsefnek nevezte és egy, a pi­lisi főbírótól kiállított útlevele volt, melyben őt a ,gyömrői földbirtokos­nál, Várady Lajosnál levő nevelőként jelölik meg, jelent meg és ott le­tartóztatták. A szokásos nyomozásból kiderült, hogy ez az állítólagos Pethő József a szökevény Zabolay Károly, aki mint már ismeretes, az utóbbi időben Osztrovszky Aladárral, Kemény Farkassal és Noszlopyval gerillaként kóborolt. A Gál és Zabolay lakásán hátrahagyott megfigyelők letartóztatták és előállították Hankovszky Mihály orvostanhallgatót, akiről megtudtuk, hogy Gállal és Zabolayval bizalmas viszonyban van és gyakran megláto­gatta őket. Kezdetben makacsul tagadta, hogy Gált és Zabolayt valami­kor is látta és előadta, hogy az említett lakásba csak szálláskeresés cél­jából jött. Később mégis bevallotta, hogy a fenti egyénekkel már 1848 óta bizalmas ismeretségben állt és őket az utóbbi időben gyakran meg­látogatta. Hankovszky Mihály Kecskeméten született, 24 éves, reformá­tus, harmadéves orvostanhallgató, a Terézvárosban a Laudon utca 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom