Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

V. Az illegális felszabadító mozgalom évei

rokrácia lépcsőit bejárva, az intézkedés végrehajtásra Csorba Edvard marcali főbíróra várt. Csorba február 15-én ezt már teljesítette, és ez­után azt három nap múlva Pestre felterjesztették. 50 Közben készült a Noszlopy-testvérek elleni hadbírósági ítélet is. Miután a hadbíróság előtt 1852. február 3-án ismételten nem jelentek meg, május 6-án ügyüket formálisan letárgyalták. A Noszlopy-testvérek hadbírósági ítélete 24 más szabadságharcos társukkal együtt, 1852. május 14-én került nyilvánosságra. 51 Noszlopy Gáspár és Antal első halálos ítéletének szövegét először itt közöljük: „18. Noszlopy Antal 37 éves, evang. vrácsiki Somogy m. sz-(ületés) nős, volt Bihar mx. aljegyző — 1851. szept. 22-én felségsértési vád miatt végzásileg idéztetett, de \meg \nem jelent — 1849. július végén testvére az elhirült forradalmi kormánybiztos Noszlopy Gáspárhoz mint helyet­tes biztos csatlakozott, azt mintegy 2500 főnyi összeszedett csapatával Somogy megyéből Szekszárdig kísérte, egy Veszprémben 1849. augusz­tus 11-én testvére által tartott népgyűlésen a népet általános fölkelésre buzdítá, s az 1849. április 14-ki függetlenségi nyilatkozat felolvasását esz-közlé, továbbá a forradalmi kormány javára Zircen letartóztatott 200 darab marhának eladását parancsolá, (s aztán eltűnt. 19. Noszlopy Gáspár vrácsiki Somogy m. sz-(ületés), 30 éves, evang. nőtlen, volt alszolgabíró a marcali járásban ugyanazon megyében, 1851. szept. 22-én felségsértési vád miatt végzésileg idéztetett, de meg nem jelent. 1849 februárbárt a törvényes kormány orgánumai által viselt szolgabírói hivatalából letétetvén 1849. márt. végén a forradalmi honvé­delmi bizottmány által reá ruházott kormánybiztosi hivatalt Somogy megyében elvállalta s a forradalom teljes legyőzéséig oly módon vitte, hogy mind az említett Somogy mind Tolna és Baranya megyékben a népfölkeliést nagy tömegekben szervezte, fegyverezte, s a cs.k. csapa­tok ellen vitte, a fölkelő hadsereg számára újoncokat szedett, nemzet­őröket tett mozgóvá, guerilla csapatokat állított s azokba a börtönökből kibocsátott fegyenceket besorozta, a törvényes kormány által behelye­zett hivatalnokaikat állomásaikról letette és azok helyébe forradalmi gondolkodásúakat nevezett ki, a népet az összehírfott népgyűléseken a törvényes kormány ellen lázította, fanatikus végső ellentállásra ingerlő s a Felséges dynastia s ß cs.k. hadsereg ellen a legaljasabb szidalmazá­sokat tartalmazó príoclamatiókat bocsátott ki s azokat még az erdőkben is a fákra szegezteté, loyalis érzelmű személyeket befogatott, azokat vo­nulásaiban magával hurcolta, \s azok vagyőnait lefoglalta, a Kossuth­jegyek elfogadását halálbüntetés mellett megparancsolta, maga számára pedig azokért austriai bankjegyeket csikart ki ís többnemű zsarolásokat és erőszakosságokat engedett meg magának, 1849 július végén minden oldalról a cs. k. csapatok által szorítva, 3000-nyi horda élén Veszprém megyébe menekült s nem átallott ezen útjában kereskedelmi árukkal rakott kocsikat feltartóztatni és kirabolni. Füredre és Veszprémbe ér­kezte után ismételte a már említett csalást a Kossuth-jegyékkel. 1849. aug. ll-én Veszprém megyének Kossuth-féle kormánybiztosává procla­málta magát, újoncállítást rendelt, a börtönökben létezett összes gonosz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom