Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

I. A Noszlopy család

gabíró vette fel. A jegyzőkönyv a következőkéit tartalmazta : „Vrácsik községben semmi nemű úrbériség nem létezik, az itt létező zsellérek nem úrbéresek, hanem urasági magánytulajdonú házakban időnként a többnyire egy-két évekre kötött szerződések mellett haszonbérlők, ily szerződések alapján bírnak földeket, réteket, a legelőt és mint fellyebb említem ezen zsellérek mi fekvő tulajdonnal sem bírván, hanem ezek mind az illető közbirtokos urak udvartelki magány tulajdonához tartozván • . ."'

AV Az 1767. augusztus 30-án Kaposváron aláírt és hitelesített „Urbarioma Vrácsik nevű helységnek" a következő szolgáltatásokra kötelezte a helybeli zselléreket: „Minden zsellér kinek magános háza vagyon, tizennyolc napot, minden lakos pedig, akinek magának Háza nintsen, tizenkét Napot esztendőnként kézi Munkával az Uraságnak szolgálni tartozik. Semmi dupplázásra nem köteles és ha fölgyei egy fél fertálosnak részét föl nem érik, azoktul csak kilenczedet ád és akárki más e

9y fél fertálosnál kevesebbet bírjon csak házas zsellér gyanánt tartassék." A községben a 17 zsellér családnak a beilső házhelye összesen 10 magyar holdat és 250 négyszögölet tett ki. Ez családonként 150 és 1200 négyszögöl között váltakozott. Szántóföldje már csak 11 családnak, rétje pedig 7 családnak volt. A szántóföldek mennyisége a 600 négyszögöltől a kettő magyar holdig terjedtek. Az .évi családonkénti 18 gyalognapi szolgálat a földbirtokosnak összesen 306 kézi robot szolgálatot jelentett. A pénzbeli szolgálatot családonként 1 forintban állapították meg, ami összesen 17 forintot jelentett.

22 A vrácsiki adózókat a századfordulótól a növekvő adóterhek is nyomták. 1824-től az 1829^es nehéz gazdasági évet leszámítva, húsz év múlva váltóforintban a vrácsiki adózók kétszeres adómennyiséget fizettek.

23 Noszlopy Antal nemesi származását egy későbbi, Szombathelyen 1804. február 20-án kiadott nemesi igazolás bizonyította. Ezt Somogy megye közgyűlése 1804. szeptember 13-án tárgyalta és igazolta.

24 Ezzel Noszlopy somogyi földbirtokának az igazolt tulajdonosa és a megyei közélet szereplője lett. Noszlopy Antal, László fia halála után 1805 végén Kis János ajánlására, Berzsenyi Dániel unszolására elhatározta, hogy harmincöt éves korában — ismét —, új családot a/lapít. Kis János lelkes ztársának, Szeniczei Bárány Pál németapáti prédikátornak tizenhétéves leányát, Júliát ajánlotta feleségnek. Miután előzetesen megegyeztek, Noszlopy Antal kérője Berzsenyi Dániel 1806 márciusának elején Apátiban megkérte Júlia kezét. A szülők beleegyezése után, március 10-én megtartották az eljegyzést. A kor szokása szerint a móringlevelet is elkészítették.

25 A Thulmon—Bezsenyi elődök építette vrácsiki kúria a szerény méretei etilénére a tfiatálaszony keze nyomán hamarosan barátságos házzá varázsolódott. A tornácos, egy ambitusra fűzött szobák lehetővé tették az alacsony ajtók kinyitásával már a nagyobb vendégfogadást is. Amikor — a század második évtizedében — családban a gyermekáldás megnövekedett, Noszlopy Antal a ház jobb sarkától az út irányába szárnyat