Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)
V. Az illegális felszabadító mozgalom évei
szánt megelőzte és a Pusztakovácsiban lakó Bogyai Miklóstól az iratokat július 29-én áitvette. A Somogy vármegye császári biztosának küldött jelentésében Csorba megjegyezte, hogy a kérésére Bogyaynál hagyta a Balatonfüreden talált Noszlopy Antal „önélete-leírását". Ugyancsak ekkor küldte Csorba egy zsákban Kaposvárra „ . . . özvegy Noszlopy Antoine Asszony által hozzá küldött, s fia, Noszlopy Gáspártól maradott hivatalos iratokat is." 5 Noszlopyné 1849 augusztusának végén néhány órát, „egy éjét s fél napot" Diszelben, fiaival tölthetett. Ezután özvegy B-nénél hagyták a bizalmas irataikat, és S-y P-nál az ottani szállásadójuknál az egyenruhájukat, a kardjukat és a két lovukat. (Miután a császáriak később ott is nyomoztak, mindketten átadták Noszlopy Gáspár ingóságait.) Itt hallották, hogy a császáriak hatalmas jutalmat tűztek fejükre. Díszeiből a Noszlopy-testvérek rövidesen eltávoztak és néhány hétig Meszlényi József vendégszeretetét élvezték. Az őszi, esős időkig a bakonyi erdőrengeteg adott szállást nekik és társaiknak. Míg Gáspár Meszlényinél lakott, addig Antal a bakonyi csapatot feloszlatta és ezután egy ismerős családnál húzódott meg. Itt érte a hír, hogy Diszelben kolerajárványban meghalt Jozepha nővérük. Szeptemberben mindkét testvér még részt vett a temetésen. Innen néhány nap múlva az egyre nagyobb számú katonaság elől Gáspár a Zala folyón túli vidéket, a Kis-Balaton környékét választotta ideiglenes búvóhelyül. Elgondolása abból fakadt, hogy a császáriak nem is gondolnak az ott-tartózkodásukra. Az egyik éjjel egy molnáraszszony 10 Ft-ért szállította át őket a Zala folyón.'* Ezután az egész napot Somogy határán az erdőben, majd az éjszakát a horvátkúti szőlőkben töltötték. Másnap a gombai — marcali — szőlőkben, alig félórányira Gáspár lakásától és édesanyjuktól, töltöttek néhány napot. Gáspár megvárta amíg nővére elhozta Zalából az elrejtett pénzüket. Ezek nagy része azonban a Kossuth-bankók miatt már értéktelenek voltak. „Pénzünkhöz jutva a következő éjszaka, előre Marczaliból kihozatva a szükséges parasztöltönyöket anélkül, hogy Pál öcsémén kívül családom bármellyikétől elbúcsúztunk volna szekerén elhaladónk az általam kijelölt Balaton Somogy oldalani partján, s déli 12 órára F(onyód) hegy tetejébe voltunk." Jellemzőnek tartjuk a Noszlopy-testvérek gondolkodását, hogy még ott, még akkor is Fonyód stratégiai és katona-földrajzi helyzetén töprengtek. Ha az akkori katonai és technikai ismereteket vesszük figyelembe, túlságosan naivnak tűnhetett a tervük.' A következő napon az esti órákban Dunaföldvárra érkezve sajnálattal látták, hogy a császáriak megszállták a községet. Ezután csónakon keltek át a Dunán, miközben Gál Ede császári biztossal találkoztak. Innen az Alföld déli része felé vették útjukat, gondolván, hogy ott egyelőre nem keresik őket. 8 Ezután Szabadszálláson néhány napot töltöttek. A telet Antal Békés megyében, Gáspár pedig egy részét Heves megyéiben töltötte. Gáspár gyors menekülését Békésből az is siettette, hogy mezőberényi tartózkodásuk idején Weinckheim földbirtokos elfogatá'sukra külön fejpénzt ígért a zsandároknak. Miközben a .zsandárok és a 'besúgók utánuk szimatoltak, ők a bélkési tanyavilágban rejtőzködtek. 9
