Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere - Somogyi Almanach 41. (Kaposvár, 1984)

I. Magyarok adta nevek - 4. Személynevekből alakult helységnevek

[Szőlős] györök (1121/1420: Guro helynév; 1180: Gurcu személynév). A név a György > Győr személynév -k képzős származéka (Györk, majd a mássathangó-tor- lódás feloldásával Györök). Az előítag a területre jellemző növényre utal: még 1851nben is a falut kelőt felől szőlőhegyek szegélyezték. Hács (1799: Hacs). Szláv eredetű személyről kapta a nevét. Hedrefhely] (1332—7: Hedruch; 1421: Hedreh; 1443: HedreheI). A név előzménye a hajdani német eredetű Heidrih ~ Hed(e)rich vagy Melioh szerint Hein­rich > Heindrich személynévből lett magyar Hedruh ~ Hedrun ~ Hedreh személynév. Később egészült ki a ’település, helység’ jelentésű -hely utó­taggal. Hencse (1198: Henche személynév; 1443: Henche helynév). A magyar személynév előzménye a német Hensche személynév. Egyes feltevések szerint (Bátky, Föld és Ember, II, 239) a község neve a régi magyar en ~ (in) ’szolga’ névre vezethető vissza, tehát a falut szolganépek lakták. Ez a magyará­zat azonban erősen vitatható. Elfogadhatóbb az a nézet, hogy a név sze­mély névi eredetű. Henész (1388: Henyz). Valószínűleg a német eredetű Hennics ~ Hennings sze­mélynév élmagyarosodott alakja. 194Kben csatolták Nagyatádhoz. Hetes (1237—40: Hetes személynév; 1263: Hethys helynév). Régi magyar sze­mélynév, mely gyakran fordul elő középkori okleveleinkben. Alapja a hét számnév volt. A tőszámnevek személynévként való használatának in­dítékát nem ismerjük. Igái (1211: Igol). Török vagy német eredetű személynévnek vélik a szárma­zását. Inke (1138/1329: Inque személynév; 1278/1318: Inke helynév). Alapszava, mely­ből az elnevezés alapjául szolgáló személynév alakult, a régi magyar in ’szolga, rabszolga’, s ennek -ke képző becézett alakja vált személynévvé. A hely neve tehát puszta személynévből keletkezett. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom