Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere - Somogyi Almanach 41. (Kaposvár, 1984)

Bevezető

tükröződése a „vizvötte” helyek neveiben. In: Magyar Névtani Dolgozatok. 25. Bp., 1982.). A Dusnok név szláv ereddtű közszó volt „elhunyt ura leikéért az egyház részére bizonyos szolgáltatásokra kötelezett szolga, torló” jelentéssel. A Dugovistye dohánykertet, a Kukrovistye kukorica- földet jelent magyarul. Vagy ilyen pl. Temes megyében Máriafeld, Pest megyében Nebojsza, a Torontál megyében lévő Zichydorf annak ellenére, hogy az előtag magyar személynév, s a községet 1783-ban telepítette a kincstár, a falu nevét pedig gr. Zidhy Ferenc kamarai igazgatóról adták — de a közszói utótag nem magyar (Mező, 67). De Somogyból is idézhetünk ide tartozó példát: Vráesik nevét is azért változtatták meg Üjvárfalvára, mert a lakosság is idegennek érezte a falu nevét. A ma Nagyatádhoz tartozó Bodvica nevén is felismerhető a szláv helynévképző (-ca), amely a magyar nyelvben nincs meg.

Az alábbiakban tehát kétféle szempont (az elnevezés indítéka és nyelvi formája) szerint rendszerezem Somogy megye helységneveit. Az osztályozás alapjául a névadás indítékát veszem, tehát azt, hogy milyen típusú (jelentésű) szóból származik a helynév, s ezen bedül vizsgálom a név formáját. Mielőtt azonban ezt megtamném, a következőkre szeretném felhívni az olvasó figyelmét.

1. A településnevek egy része összetett név. Ez lehet községek összevonásából származó (pl. Csokonyavisonta, mely a régebbi Erdőcsokonya és Somogyvisonta falunevek egy-egy elemét tartalmazza, tehát részben egyesített név, vagy Ordacsehi, mely a korábbi Orda és Csehi nevek teljes összevonásából jött létre), de lehet elő- vagy utótaggal ellátott is (Kaposvár, Kőröshegy, Zselicszentpál). Ezeket tagak szerint külön elemzem, mindegyik típusban az oda tartozó névelemet kövér vagy dőlt betűvel emelem ki, az oda nem tartozó névelemet pedig szögletes [ ] zárójelbe teszem.

Az ellőnevek /a megkülönböztető jelzők/ divatját a szükség hozta létre a XIX. század végén, a XX. század elején. Ekkorra alakult ki a vasútvonalak főbb hálózata, vált általánossá a postákézbesíités. Szükség volt az addiginál pontosabb tájékozódásra. (Aki e témáról bővebben kíván tájékozódni, szíves figyelmébe ajánlom Mező Andrásnak a már idézett A magyar hivatalos helységnévadás című könyvét.) Mindez szükségessé tétté, hogy az ország azonos nevű helységeit valahogyan megkülönböztessék egymástól. Ez leginkább előtaggal történt. Ezekről részletesebben az összefoglalásban szólok.

2. A község mai neve után gömbölyű ( ) zárójelben közlöm a név első előfordulásának idejét és akkori lejegyzett alakját.

3. Egy név eredetére többféle elfogadható magyarázat is keletkezett. Ezt a névtudomány a névadási indítékok kereszteződésének nevezd. (Pl.: Büssü — népnévi vagy személynév!, [...] berény — személynévi vagy törzsnévi, Lad — személynév! vagy törzsnévi, [. . .] túr — személynévi vagy víznév! eredetű stb.) Ezért találkozik az olvasó egy-egy név többféle magyarázatával, sőt az is előfordul, hogy a különböző elfogadható magyarázat miatt egy név kétféle csoportban (típusban) is megtalálható.

6