Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere - Somogyi Almanach 41. (Kaposvár, 1984)
Összefoglalás
Ennek szükségességét a pontos tájékozódásra való törekvés magyarázza — elsősorban a posita és a vasút fejlődése miatt. Néhány esetben divatból vagy más okból adtak a településnek megkülönböztető előnevet. Ilyen néhány Balaton-parti településünk neve. Ezt gazdasági okokra vezethetjük vissza. A két világháború közti időben kezdett igazán fellendülni a Balaton-parti üdülés. A parti községek minél előbb szerették volna fellendíteni idegenforgalmukat, amelyből nagy bevételeket reméltek. A húszas évek elején — azért, hogy fetlhívjiák magúkra a figyelmet — öt Balaton menti község kénbe az Országos Községi Törzskönyvbizottság- tól (amely 1898-tól1 1954-ig működött), hogy Balaton- előtagot kapjon a község neve. Balatonkiliti volt az első, amelynek 1922. jún. 8-án engedélyezték ennek az előtagnak a használatát. Ezlt követték a többiek (Mező, 279). Az előtag megkülönböztető szerepére egyébként semmi szükség nem lett volna, mert az -ország területén más hasonló nevű község nem volt. Nem úgy, mint az 1870-es években még 19 Szentmihály, 14 Szentandrás, 7 Szentjakab névvel jelölt falu volt. Az előtagok között több, más falvákhoz való viszonyítást is találunk (Kis, Nagy, Alsó, Felső). A Somogy megyei településnevek előtagjai között a megyére utaló Somogy- áll az élen: 24 esetben fordul elő. A további sorrend: Balaton- 17, Kapos- 11, Nagy- 7, Kis- 6, Rinya- 5, Dráva- 3, Nemes- 3, Zselic- 3, Magyar- 2, Puszta- 2, Sió- 2 esetben. A többi előtag csak egyszer-egy- szer fordul elő, s tulajdonnévi eredetű. Ezek pl.: Lengyel-, Pogány-. A Balaton (1055: balatín) neve szláv eredetű, ’mocsaras, sáros tó’ jelentésű szó. A Dráva (1150: Droua) nevének eredetére kétféle magyarázat van. Kiss Lajos szerint valószínűleg görög eredetű szó, mely onnan a latinba került, majd szláv közvetítéssel a magyarba. Kálmán Béla szerint viszont kelta eredetű a szó, jelentése tisztázatlan. A Kapos (1009: Kopus) folyónév, a kapu főnév -s képzős származéka. Eredete valószínűleg az egykori gyepűkapuval kapcsolatos, mely a mai Kaposvár területén összeszűkülő Kaposvölggyel lehet összefüggésben. A Rinya (1269: Ronna) neve valószínű szláv eredetű. A Sió eredete a hangutánzó sí~siv ’süvít’ szóval függ össze. Zsilipes árkot, vízlevezető csatornát jelent. A Zselic (1093: selez) egy tájegység neve. Eredete mindmáig bizonytalan. Felteszik, hogy a szlovén Siliz személynévből, esetleg a magyar sil ’sün’ állatnévből keletkezett. A Kis-, Nagy-, Alsó-, Felső- előnevek egymással vannak összefüggésben. A Nemes- előtag a lakosság kiváltságára utal, melyet valamely szolgáltatásért kapott. A Lengyel-, Pogány- megkülönböztető szerepű előtag a birtokos nevét jelöli. A Magyar- nem azt jelzi, hogy a település más nemzetiségű környezetben van, hanem csupán megkülönböztető jelző, s elkülöníti a hasonló utótaggal megjelölt településtől. A Puszta- azt jelenti, hogy a település a történelem folyamán elnéptelenedett, később újratelepült. 6. Több helységnevünk utótaggal van ellátva. Ez a névadás indítékához tartozik, pontosabbá teszi az alapszó nevét, vagy a táj, a terület jellegzetességére utal. A gyakrabban előforduló köznév! utótagok a somogyi helységnevekben: -vár 6, -fa (-falva, -falu, -falud) 9, -lak, (-kislak, 62
