Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere - Somogyi Almanach 41. (Kaposvár, 1984)

I. Magyarok adta nevek - 2. A foglalkozásra, a társadalmi helyzetre utaló helységnevek

helynévképző is vofllt. A faluban királyi fonónépek laJktaík, akik elsősorban nem kendert, hanem gyékényt, fűzvesszőt, hálót fontak. Erre enged következtetni a település helye is (Pillér Dezső, A Balaton-vidék helységnevei. Somogyi Honismereti Híradó, 1981. 2, 83).

Mosdós (1550).

Neve bizonyára a mos ige származéka. Az Árpád-korban ilyen munka végzésére kötelezett települések is voltak. Valószínű, hogy a falut mosó foglalkozású népek lakták. Ezt a Kapós fólyó melléke is valószínűsíti, hiszen a vászonmeműek mosásához nélkülözhetetlen volt a folyóvíz (Vár- konyi Imre, A vászon készítése, felhasználása és tisztítása. Somogy, 1976. 4, 81—96). A község mellett van Fonó, ahol a kenderfonalat fonták — ez is valószínűsíti a név eredetét.

Szántód- [puszta]

(1211: Zamthou; 1267: Somthod). A földművelésre kötelezett szolgálónépek lakóhelyét jelöli, akik az uradalom eszközeivel szántottak. A tihanyi apátság birtoka volt. Az utótag a település kicsinységére utal. A települést az 1055-ben kelt Tihanyi Alapítólevél még koku zarma néven említi. Az 1211-es oklevél még a régi nevet is leírja: Choczorma. Az új név (Szántó) tehát e két időpont között keletkezett.

24