Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere - Somogyi Almanach 41. (Kaposvár, 1984)

I. Magyarok adta nevek - 1. A név olyan közszó, mely közvetlenül a tájra, annak valamely jellegzetességére utal

[Magyar] egres

(1443: Egres) neve égerfában bővelkedő helyet jelöl. Az éger fanévneík hajdan eger változata is vdlt (lásd pl. Zalaegerszeg). Az előitag a lakosság nemzetiségére utal, megkülönböztetve a többi hasonló utótagú helységtől. A falu neve régen Németegres volt. A jelző felcserélése a falu kívánságára törttónjt, mert lakossága magyar volt. Először (1898—1912 között) Somogyegres, majd Magyaregres lett.

[Rác] egres

ugyancsak égerfás területet jelöl. A Rác- előtag szerb betel'épültekre utal. [Somogy] egres

(1536: Egrech) neve szintén égerfás területet jielez. Megkülönböztető előtagja régebben Német volt (1786: Német-Egresch), mely a lakók nemzetiségére utalt. A mostani előtag a megyei hovatartozást jelenti.

[Balaton] fenyves

(1930: u. a.). Eredeti neve Máriatelep volt. Üj nevét a Balaton homofctur- zására telepített fenyőerdőtől kapta. 1958-ban jegyezték be községként.

Gamás

(1221: Games) neve talán a ’kampó’ jelentésű régi magyar gamó szóval van összefüggésben. Ez esetben metaforikus név.

Gyékényes

(1380: Gykynes) nevének közszói jelentése ma is közérthető: gyékénynyel benőtt területet jelöl.

Hajmás

(1346: Hagmas) neve a hagyma növénynév tájmyelvi hajma alakjából ered, (vad)hagymával benőtt területet jelölt.

Iharos

(1344: Ikarus) a juhan(fa) népnyelvi ihar(fa) -s képzős származéka: juharfás területen épült a község.

Komlósd

(1398: Komlos). A komló növénynév -s és -d képzős származéka. Jellemző növénye a (vad)komló lehetett.

Kutas

(1146: Chutus) neve a kút főnév származéka, mely hajdan nemcsak ásott kutat jelenített, hanem forrást is. A község területén bizonyára bővizű forrás volt található.

17