Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században
mokrata pártban tevékenykedtek, de vezették és irányították mindazokat a kulturális rendezvényeket is, amelyek a Munkásotthon falai között zajlottak le. Különösképp Tóth Lajos és Szalma István nevét említhetjük közülük, akik a Tanácsköztársaság idején is jelentős szerepet játszottak a megye és a város direktóriumában, illetve a megyei és a városi munkás- tanács életében. A húszas évek elején 7 könyvnyomdája volt a városnak, e szám a harmincas évek közepére 8-ra növekedett. A nyomdák többnyire egy-két nyomdásszal dolgozó kisebb műhelyek voltak, amelyek — főképp — kereskedelmi nyomtatványok előállításával foglalkoztak. Csupán két nyomda volt alkalmas — az Űj Somogy Rt. és a Somogy megyei Nyomda Rt. — egy-egy napilap előállítására. Míg e kisnyomdák üzemeiben a felszabadulás előtt 55—65-en dolgoztak, a felszabadulás után — a koncentráltan ösz- szevont egyetlen nyomdai üzemben — már 130-an tevékenykedtek. 1974- ben 260 dolgozója és 24 nyugdíjasa volt a nyomdának. A város tipográfusainak az álmaként pedig a napjainkban épülő új nyomdaüzemben már több mint háromszáz dolgozót szándékoznak foglalkoztatni. * * * A rendezett tanácsú városban folyó sokrétű és jelentős közművelődési tevékenységhez — amelynek még a felsorolása sem mondható teljesnek — társadalmi úton kellett — többnyire — összegyűjteni a szükséges anyagi eszközöket. Tagdíjak, adományok, megyei és országos szervek és intézmények támogatásai segítették a munka eredményességét, miután a város háztartásának a népnevelési célokra fordított támogatásának a mértéke igen szerénynek volt mondható még a századforduló első évtizedében is. Közművelődési kiadásai tekintetében (1910-ben könyvtárra 200, kulturális intézmények segélyezésére pedig 5000 koronát fordítottak) a már fentebb is említett 16 rendezett tanácsú város közül csupán Nagy bér cskerek került eléje, de a nála nagyobb lélekszámú Szombathelyt és Nyíregyházát megelőzte.129 (A vallásügyi kiadásait illetően pedig: 11 810 koronával Zentát követte az élen. A szegényügyi és a jótékonysági kiadások tekintetében azonban mind a 15 r. t. város megelőzte.) De a közművelődési terhek tekintetében — lényegében — még a harmincas években sem történt kardinális változás a városban. Még az 1940. évi háztartási zárószámadásban is mindössze csak 30 460 pengőt tudott — két közművelődési célra — előirányzatában feltüntetni: színháza dologi kiadásaira 7200 pengőt, testnevelési és sportegyesületek támogatására pedig 23 260 pengőt. (Csaknem ugyanennyit fordítottak a vallásügyek támogatására is: 30 401 pengőt!) * * * A rendezett tanácsú megyei jogú város életében 1945. dec. 1-e korszakos fordulópontot jelentett, amikor is az 1942. évi XXIII. te. alapján — törvényhatósági jogú várossá alakult át — felszabadulásának egy éves évfordulóján. Az önálló törvényhatóság érdekében, a nagyobb lélegzetű „autonómia reményében s részben a megye elleni védekezésül — ha nem 84
