Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században

A kulturális emelkedés egyik legfontosabb tényezője a sajtó. A polgári korszak kezdetén — az elmaradt kaposvári nyomdai állapotokra jellemzően — a megyei rabokkal dolgoztató Knezevich Lajosén kívül más nyomda nem volt a városban. De a Petrik-féle bibliográfiából ismerten: az 1712 és 1800 között megjelent könyvek — helységnevek szerint csoportosított — lajstromán sem szerepelt Kaposvár, miután nyomda ez idő tájt nem működött még a városban. Az első kaposvári nyomda — Farikas Béla és Mautner József kutatásai alapján: Perger Józsefé volt 1832-től. Másodikként Knezevich nyomdászt „fogadta fel” a megye 1836-ban. 1866-ban a város legrégibb hetilapjának az előállítására már Bitterman Ede könyvnyomdatulajdonos kötött Roboz István alapító szerkesztővel szerződést. Amikor pedig Bitterman elhagyta a megye székhelyét, Hagelman Károly könyvkereskedő folyamodott a hatóságokhoz egy új nyomda felállításának az engedélyezéséért.

A Pápán Jókaival és Petőfivel együtt diákoskodó Roboz István, a Somogy laptulajdonos szerkesztője, a hazai újságírás egyik legjelentősebb vidéki doyenje volt. Több volt mint szerkesztő, a város kulturális életének az egyik motorja, a társadalmi egyesületek egyik jelentős személye. Akkor indította az első kaposvári sajtóterméket a várossá fejlődés vízválasztóján félszázados útjára, amikor az új népnevelési eszmék is megkezdték a maguk áldásos tevékenységét a városban kifejteni a különféle segélyegyletek, a kulturális egyesületek, a népkönyvtárak, az olvasótárak, s a gazdakörök stb. keretei között.

Az első hetilap mellett — ugyancsak hetilap formájában — az 1872- ben megjelenő Független Somogy is jelentős ellenzéki közlöny volt. Vegyes hetilap volt az 1878-ban megjelenő Somogyi Közlöny, míg a Balpárt már kétszer jelent meg 1879-től kezdve. A megye ellenzékének a közlönyeként jelent meg — politikai és vegyestartalmú hetilapként — 1887-ben a Somogyvármegye is.

A napilapok sorát 1904-ben a Somogyi Hírlap nyitotta meg. A modern hírlapírást elsőiként a Salgó Sándor szerkesztésében megjelenő Somogyvármegye c. hetilap képezte 1905-ben a városban. Ezt követte 1909-ben a Kaposvári Hírlap — a 48-aisok politikai napilapjaként Schröder Ferenc szerkesztésében és a Somogyi Napló is napilapként (1910. Szerk.: Göndör Ferenc). Míg a Somogyi Üjság (1900-ban indulva előbb az Iparoskor, később a Hivatalnokok Társasköre közlönyeként), a Kaposvár (1889) és a Népjog (1881) hetilapként — a Függetlenségi és 48-as párt hivatalos közlönyeként jelent meg a városban.

A Tanácsköztársaság idején a Somogyi Vörös Újság (1919. ápr. 8.), illetve utódaként a Somogyi Munkás (1919. máj. 3.) volt a város napilapja. Az ellenforradalom idején pedig a Somogyi Üjság és az Új Somogy. Az előbbi a városhoz és az egyházhoz közelállóan: keresztény napilapként, a másik pedig kormánypárti napilapként, pár ezres példányszámmal. Rövid ideig a városban jelent meg — Neubauer Ferenc szerkesztésében — a Kisgazda Párt hetilapjaként: a Délmagyarország (1921—1924) is.

E sajtótermékek vasárnapi mellékleteiben megjelenő irodalmi és hely- történeti cikkek, tárcák, folytatásos regényrészietek, karcolatok stb.lgen jellemző tükörképei voltak a város kulturális életének. E hasábokon nem82