Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században
Megfigyelhető volt az egyesületek életében a megyeszékhelyen, hogy az alakulás utáni első esztendők sikeres tevékenysége után mindenütt visz- szaesés következett be a társaságok életében. Ez a megtorpanás — sokszor — olyan jelentős volt, hogy — évtizedek múltán — új egyesületek létrehozásán kellett fáradozni. Példának okáért: 1935 őszéig kellett várni a városban arra, hogy Hóman Bálint kultuszminiszter kezdeményezésére a megye és a város együtt szervezze meg újra a helytörténeti társulatát a tevékenykedő történelem- és földrajztanárokból, lelkészekből s a történelmet kedvelő polgárokból. A társulat — első lépésként — hozzá is látott a város múltjának a feltárásához és a balatonszentgyörgyi Csillagvár helyreállításához. * * * Lényegében a Régészeti és Történelmi Társulat után alakult meg — ennek nyomdokain — 1904-ben a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság, majd 1909-ben a Somogy megyei Múzeumi Egyesület is, aminthogy az első Szépítészeti Egylet után — 1889-et követve — 1912-ben újra meg kellett alakulnia a Kaposvári Szépítészeti Egyesületnek is. De a dalárda útja is ilyen volt, a századfordulón már újra kellett gondoskodni arról, hogy 1903-ban a város falai között — tető alá hozzák a Zenekedvelők Egyesületét. Az első urbanizáció korszaka, amelynek az élén Németh István polgár- mester és műszaki vezérkara állott, a század első évtizedében tevékeny munkában találta a viszonylag lomha mozgású és álmosnak tűnő kisváros társadalmát. Ritka szerencsés módon, különösképp az iskolán kívüli népművelési tevékenység — egy-két lelkes és értő szakember vezetésével — indult virágzásnak a városban, amelyből elsőrenden az aktívan dolgozó Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek, majd a polgármesterrel atya- fiságot tartó Scholz Gyula műszaki tanácsos — a város csinosítására életre hívott Szépítészeti Egylet élén tevékenykedve — vették ki részüket, továbbá a kulturális élet szervezéséhez és a város-történetíráshoz is vonzódó Fekete Gyula ügyvéd,107 valamint az újságnál szerkesztői munkát végző Göndör Ferenc — később az Ember c. hetilap szerkesztője — tevékenykedett az élen, illetve a főgimnázium tanári karának kiváló tagjai: Mihalik Gyulával, Endrei Ákossal, Vaszary Jánossal stb. az élen. A kisvárosban ekkorra már az egyre nagyobb hírnévre szert tevő Rippl-Rónai, Vaszary János és Kunffy Lajos is örömmel állt e tevékenység szolgálatára. Igen jelentős impulzust adott e törekvésnek az a különösképp tiszteletre méltó városvezetői gyakorlat, amely kulturális, de egyházi célokra is, főként az oktatási intézmények részére, ingyenes területeket és telkeket engedett át építési célokra, hogy csak a MÁV Internátust, a Siketnéma Intézetet, a Gimnáziumot, az Iparos-székházat, a Katholikus Kört, a református templomot stb. említsem. A város naggyá fejlesztésének bűvkörében élő polgármester — aki a nyilvános mulatságokon aligha, de a művészeti és a tudományos ismereteket terjesztő előadásokon csaknem mindannyiszor jelen volt — a várost igyekezett a vidéki kisvárosok kulturális kiskorúságának az állapotából 61
