Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

ELŐSZÓ

Nem gondoltam volna arra, hogy az alatt a ^csaknem 40 év alatt, amelyet megszakítás nélkül a Somogy megyei Levéltár másfélméteres falai és ritka szépségű, tölgyfaszekrényes archívum-oratóriumában történész-levéltárosként eltöltöttem, több százra rúgjanak azoknak a tanulmányaimnak, közleményeimnek és cikkeimnek a számai, amelyek önálló köteteimen kívül láttak napvilágot országos, regionális és megyei folyóiratokban és egyéb kiadványokban.

Két kutatási terület állt mindig hozzám közelebb — szülőföldem jelenét is meghatározó — múltkeresésemben: 1. népem társadalmi és gazdasági viszonyait tükröző agrártörténeti és 2. e népből nemzetté váló fajtám művelődéstörténetére vonatkozó kutatásaim.

E két irányú kutatómunka mindig paralell futott egymás mellett, mégis úgy, hogy a nagyjából két időszakra bomló életpálya első részében az agrártörténeti, a második részben pedig a művelődéstörténeti publikációk voltak a dominánsak. Az előbbi korszakot egy a megye agrártörteneti és agrárgazdaságáról írott kötetem zárta le. Az utóbbit pedig a most befejezés előtt álló, regionális kitekintésű, művelődéstörténeti disszertációm.

Eközben az is kiderült, hogy elég nagy azoknak a művelődéstörténeti írásaimnak a száma, amelyek szerte-széjjel jelentek meg hazánk különféle kiadványaiban, s amelyek ma már be sem szerezhetők, noha ezek a helyi- és régiótörténeti kutatások eredményei más megyék kutatói számára is haszonul és elvégzendő feladatként szolgálhatnak, más megyékkel való összehasonlításra is alkalmassá válhatnak. De nemcsak más megyékre, hanem más régiókra is, ilyképpen a köztörténet számára is általánosítható képet és felhasználható következtetéseket nyújthatnak.

E kiadványban csak művelődéstörténeti tanulmányok közzétételére került sor. Három nagyobb fejezetre tagoltam a tamdmányokat — gondos válogatás után. Az elsőben a megye központjának — Kaposvárnak — csaknem három százados művelődéstörténetét vázoltam fel freskószerűen, a mai tanulságok és lehetőségek következményeinek a felvillantásával. A harmadikban pedig a dél-dunántúli régió négy megyéjének középfokú oktatástörténetét írtam meg, amelynek első változata a Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion — Mogersdorf — kőszegi ülésszakán hangzott el 1976-ban s amelyet azóta is átdolgozott és bővített változatában tettem itt közzé. E tanulmány is azt igazolta, hogy a régió középiskolája sokkal hátrányosabb helyzetben volt Dél-Dunántúlon, mint Eszak-Dunántúlon a másfél századra állandósult török hódoltság következményeként.

3