Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században

nicht länger unbeachtet übergangen werden kann, von Seite der städtisch­en Behörde jedoch in polizeilicher Hinsicht gar nichts geschieht.”0' A je­lentés szóvátette még azt is, hogy rendetlenség uralkodik a város falai között, hónapszám hever az egészségre káros szemét az utcákon, a pia­cokon.08 De nemcsak a város utcái és terei voltak elhanyagolt állapotban, a város kulturális költségvetése sem volt semmivel sem biztatóbbnak mondható. Még a kegyúri tisztéből kifolyólag viselendő népiskolai terhek is jelentős gondot okoztak a városnak, jóllehet az 1852/53-as esztendő költ­ségvetésében az orvos és a mesterkántor együttes fizetése sem érte el a kiadások (18 318,20 forint) 10%-át (8,5%), de a karhatalmi kiadásoknak is (10 967,88 forint) csak a 14.3%-át tették ki. A város három tanítójának: Czompó Györgynek, Gruzling Jánosnak és Nyúl Gábor leánytanítónak69 814,72 forintot, mesterének és kántorának 446, orvosának pedig 50 forintot fizetett, iskolaépületeinek pedig a város épületeivel együttes karbantartá­sára mindössze 260 forintot: összesen tehát 1570,72 forintot, addig a vá­rosban berendezkedett katonai és csendőri karhatalom elszállásolására, laktanyáinak a helyreállítására és felszerelésére: 10 697,88 forintot bizto­sított költségvetésében.'0 E költségvetés döbbentett rá bennünket: milyen szegényesen alakult még a népiskolák sorsa is iá mezővárosban az abszolutizmus kezdő évei­ben. A mezőváros, az elemi iskola elsőosztályú tanítójával, egyben „a mes­teri hivatal viselőjével” 1853. október 1-től kezdve már „konventiós” szer­ződést kötött, amelynek alapján 330 forint készpénzt, 44 pozsonyi mérő kétszeres gabonát (folyó ára 2,36 forintjával 114,24 Ft), 20 akó bort (akóját 4 forinttal 80 ft), 12 öl tűzifát (ölét 6,24-el 76,48 ft), 3 szekér szénát (sze­kerenként 5 forintjával 15 ft), 1 hold veteményes kertet, 2 hold szántóföl­det, 4 szobás, 1 konyhás, 1 kamrás, pados, pincés félszeres, istállós lakást biztosított 828,12 forint értékben, azzal a feltétellel, hogy két jól képzett segédtanítót kell tartania évi 40 pengős forint fizetéssel.'1 1857/58-as esztendőtől már valamivel kedvezőbbé válhatott a város költségvetése és ettől az esztendőtől kezdve „rendezhették” a tanítók fi­zetését és nyugdíj járulékait, mondván: minél hivatottabbak a tanítók a kor igényeihez mérten, annál nagyobb „ösztönt” kapnak a szülők gyer­mekeik örömmel való iskolába járatására. A városi illetmény táblázatban ekkor már 6 tanító — köztük egyetlen tanítónő — szerepelt évi 200—350 forint közötti készpénzfizetéssel. A negyedik osztály tanítója még 100 fo­rint szállásbért is kapott, a második osztály tanítója pedig 22—22 mérő búzát és rozsot, 10—10 akó fehér és vörösbort, 12 öl tűzifát, 3 szekér szé­nát és két hold szántóföldet. Ettől az esztendőtől kezdve a városi elöljáró­ság nagyobb figyelemmel ellenőrizhette a népiskolai oktatást, fő gondjá­nak és kötelességének tartva a tantermek tisztántartását és takarítását, az iskolaszobák padokkal és egyéb eszközökkel való felszerelésének a kérdé­sét. Ebben az iskolai esztendőben 360 volt a népiskolai tanulók létszáma a városban. Az 1857-es esztendő a közegészségügyi tennivalók terén is előrelépést jelentett a város életében, miután nemcsak a községorvosi (tisztiorvosi) intézményt szervezték meg 1857. szeptember 1-én, hanem a közegészség­37

Next

/
Oldalképek
Tartalom