Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 9. A szocialista somogyi levéltárügy évtizedeiből (1950-1982)

naptár, helytörténeti bibliográfia, 1945-ös iparstatisztikai adattár és jelentős képdokumentáció követ.

A levéltár igazgatójának a szerkesztésében — és a levéltár tudományos dolgozóinak a közreműködésével — látott napvilágot a Pártoktatási Igazgatóság kiadványaként A Tanácsköztársaság Somogybán című tanulmánykötet a félszázados jubileumra, 1969-ben. Az elmúlt esztendőkben pedig a Kaposvári Általános Munkásegylet alakulásának a centenáriumi évfordulójára látott napvilágot — ugyancsak a Pártoktatási Igazgatóság kiadásában és szerkesztésében — A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogybán (1870—1918) című tanulmányikötet, benne e sorok írójától A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogybán 1918-ig című tanulmány.

1970-ben vált lehetővé a levéltárban folyó tudományos munkák eredményeként, hogy az intézmény évente rendszeresen tanulmányköteteket adjon ki Somogy megye múltjából címmel, levéltári évkönyv sorozatként. Az utolsó 5 esztendőben öt kötet látott napvilágot e sorozatban, egyenként, átlagosan 300 nyomtatott oldalon, mintegy 60 tanulmánnyal. (A hatodik kötet: az 1975-ös évkönyv anyaga a nyomdában várja a megjelenést!)

Az első öt kötetnek a tudományos vitája 1974. szeptember 26-án volt Kaposvárott a Magyar Történelmi Társulat, a Pécsi Akadémiai Bizottság, a Kulturális Minisztérium Levéltári Igazgatósága, a megyei és a városi tanács részvételével. A kiadványokban megjelenő tanulmányok felét a fővárosban élő, részben a Somogyból elszármazott szakemberek (Magyar Országos Levéltár, az MTA Történettudományi Intézete, a Budapesti Történeti Múzeum stb. munkatársai) írták, másik felének a szerzői pedig dunántúli, pécsi, zalaegerszegi és főként kaposvári kutatók és a levéltár négy tudományos dolgozója. „A szerzők között — írta Tüskés Tibor a Könyvtárosban0 — alkalmanként egy-egy távoli, pl. szegedi, sőt varsói név is felbukkant. Mindez azt bizonyítja, hogy a Somogy megyei levéltári évkönyv nem törekszik »önellátásra«, kinyitja kapuit más városok kutatói előtt is, ugyanakkor alapvetően saját erőire támaszkodik” . . . így „a_ Somogy megyei Levéltár tudományszervező munkája átlépi a megye határai, s szinte az egész Dunántúlra kiterjed”. A recenzió ekképp zárta mondanivalóját: „A Somogy megye múltjából öt kötete 1500 nyomtatott oldalon fényesen igazolja, hogy lehet — s azt is: hogyan lehet! — magas színvonalon helyi és országos célokat egyszerre szolgálni!”

A kötet vitájában Balázs Péter, a Kulturális Minisztérium Levéltári Igazgatóságának a képviselője — többek között — az alábbiakat mondotta : „A helytörténetírás ilyen szintű művelése nemcsak a megye múltjának — önmagában is nagyon fontos — feltárásához vezet el bennünket, hanem sok alapvető tanulmánnyal gazdagítja országos történetírásunkat is. A Somogy megyei levéltári évkönyvek tanulmányait előttem — egy-egy szakterület országosan is elismert képviselői — sokoldalúan elemezték és méltatták. Én e helyen a kötetek tartalmának vizsgálatával kapcsolatosan csupán egyetlen lényeges vonásra szeretném a figyelmet ráirányítani. A kötet szerkesztőjének a helyi szerzőkön kívül sikerült a főváros és több vidéki város elismert történészét is munkatársul megnyer276