Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 8. A Somssich-család levéltárának és könyvtárának pusztulása Sárdon a második világháborúban
tartósági tanácsnoik. A jelentős könyvtár, amely alapítása idején értékes klasszikusokat tudhatott a polcain, s amely az újklasszikusokkal kiegészítve már a század derekán tízezer kötetet számlált állományában, teljesen elpusztult, a család levéltárával együtt a tűz martalékává vált. A könyvtár leltára 1816-ban készült. Forgatva a fakuló lajtsrom folió lapjait, igen jelentős művelődéstörténeti adalékok birtokába kerülhettünk a reformkori Somogy nemesi birtokosainak életére és művelődésére vonatkozóan. A jegyzékben a könyvek szerzője és címe, majd a kiadás helye és ideje szerepelt fő adatként, csak később, a kötetek száma és annak ára, vagy vételára. A „catalogus librorum” a könyvtár állományát a kötetek nagyságának megfelelően vette lajstromba. Az „in folio”, az „in quarto”, szerinti csoportfelosztás gyakorlati célokat szolgált, általában ugyanis nagyság szerint helyezték el a polcokon vagy a szekrényékben a könyveket. E nagyság szerinti felosztás szerint folió alakú volt 31 mű 80 kötetben, kvart alakzatú 59 mű 72 kötetben, oktáv alakú 368 mű 431 kötetben, duodecim alakzatú pedig 51 mű volt 88 kötetben. A könyvtár összállománya 510 mű volt 671 kötetben. Milyen művek foglaltak helyet a könyvtárban? Históriai és enciklopédikus munkák, szótárak, erdőgazdasági, vízügyi, matematikai könyvek, topográfiák, atlaszok, királyi évkönyvek, hadtörténeti művek, lexikonok, földrajzi leírások, közöttük is Bél Mátyás Pozsonyban 1753-ban megjelent Compedium Hungáriáé geographicum c. műve. Az irodalmi alkotások közül Goldoni komédiával találkozhatott az olvasó, valamint Defoe Robinson Crusoe történetével. Az egyik Párizsban kiadott művészeti enciklopédia címe mellett a szép metszetekre vonatkozóan az alábbi bejegyzést olvashattuk: „a legszebb és legfáinabb cuprumofckal való editio”. A jegyzékben 7 db 16. századi, 33 pedig 17. századi kiadás volt, a többi mű a 18. században jelent meg. A külföldi kiadású — latin, francia, német, olasz — műveik mellett magyar nyelvű kiadvány egyetlen egy kötet sem volt a könyvtár állományában 1816-ban. Mégis e latin kultúrájú korban igen jelentős szerepe volt a nyelvtudáson alapuló olvasottságnak. Lényegében ezért voltak jelentősek e könyvtárak a magyar köz- művelődésben. (Csak a kuriozitás végett említem, hogy ebben a könyvtárszobában lepte meg és rabolta ki a családot — 1863. december 10-én ■— „négy fegyveres betyár”. Az esemény, amelyről Somssich Pál egyik leveléből értesülünk, „oly roppant sensatiot okozott” a megyében s annyira „elrettentette a birtokosokat”, hogy „mindenki — mint írta — birtokát haszonbérbe adni és városba menni készült”. „Elhagyott colónia lesz e szép megyéből — vonta le a következtetést —, ha a közhatalom a személy- és va- gyonbátorságot helyreállítani nem leend képes”.) 2. A levéltár A család levéltára, 1896-ig a sörnyei birtokon, a Kozma-féle kastélyban volt elhelyezve, a millennium évében került át Somogysárdra, a 264
