Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században
könyvtárakat, ezeket a férfiaknak oskoláit, s a nemzeti cultúrának legfőbb kintseit hol kelljen lerakni.”3' A könyvtár gyűjtőkörét az 1826. évi nagygyűlés38 először azokra a könyvekre korlátozta, amelyek „Magyarország leírását, történeteit, törvényeit és statisztikai esméretét érdeklik.” Ezért vásárolták meg elsőként Bonfini Magyarország történetét: a Rerum Ungaricarum decades quattuor cum dimidia-t. A könyvtár — alapítása óta — szimbiózisban élt a levéltárral. Nemcsak az egy épületen belüli elhelyezés raktári gondjai voltak közösek a két intézményben, hanem a könyvtárat évtizedeken át vezető levéltárnokok személyén keresztül is érvényesült az együvétartozás. Ez a szimbiózis csupán csak arra a fél századra (1866—1913) szakadt meg, amikor a megyei könyvtár, a gimnáziumi könyvtárral összevonva, az iskola épületében működött. Szétválásuk után újra visszakerülvén — 1926—1928 között — a megyeházba: részben a levéltár helyiségeibe. Alig kezdte el működését az új megyei közművelődési intézmény, a levéltár azonnal hozzálátott az iratai között elfekvő könyvek és kéziratok kiválogatásához. Erre az 1828. március 18-i nagygyűlés utasította is a levéltárost, előírva számára, hogy a levéltár birtokában levő könyveket válogassa ki az iratok közül, azokat lajstromozva adja át az olvasóközönségnek.39 Ugyanez évi májusi közgyűlés pedig már nemcsak a könyvek, hanem a „földabroszok” átadását is szorgalmazta a levéltárnak/*0 A könyvtáralapítás egyre terjedő jó hírére jelentős könyv- és pénzadományozások is történtek. A nagyhírű Széchenyi Könyvtár vezetője: Horváth István — többek között — megküldte a Magyar Múzeum ritkaságainak Kubinyi Péter által kiadott kötetét is/*1 Az alapítók szándéka szerint a könyvtár a kezdetben: tudományos jellegű lett volna. A gyűjtőkör ilyen meghatározását azonban már 1829- ben megváltoztatta a megye. A november 3-i nagygyűlésen'12 az első alispán vetette fel a gyűjtőkörre vonatkozó s eldöntésre váró kérdést: „Tsu- pán tudományos, classicus könyvekből, vagy mindennapi olvasásra s ci- vilisatióra szolgáló könyvekből” álljon-e a könyvtár? Argumentálását azzal támasztotta alá, hogy többen vannak azok, akik „a pallérozott világgal előremenő esméreteiket” akarják gyarapítani, mint azok, akik a klasszikus tudományoknak akarnak hódolni. Abban is igaza volt az alispánnak, hogy az egybegyült „fundust” nem tartotta elegendőnek egy tudományos könyvtár megalapozására és fenntartására, míg a „mindennapi olvasásra való könyveket azonban apránként”, azaz szerényebb pénzügyi keretek között is meg tudták vásárolni. Így a megye az alispán okfejtését magáévá téve, határozatában a közművelődési célokat szolgáló könyvtár mellett döntött, az olvasószoba „kormányát” pedig Somssich József kamarás kezébe helyezte, mint a könyvtár első őrére, gondviselőjére és igazgatójára. A könyvtár működésének a keretéül egy olvasótársaság létrehozásán is fáradoztak a megye vezetői. Az Olvasó Társaság felállítását 1828-ban az alábbiakkal indokolta a megye: „Minden józan pallérozásnak és valódi erkölcsösségnek legnagyobb előmozdítója a jól választott munkák olvasása és az olvasottakról való barátságos értekezés oly világos, hogy annak megmutatása csak minden históriai tudománytól szűkölködők előtt lehetne szükséges. Ezen céltól gerjesztetvén, de más részről azt is tekintetbe 23
