Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 7. A Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

leszteni. Elgondolásom szerint a kérdés több helybeli könyvtár egyesítésé­vel lenne megoldható. E könyvtárak egyike azonban a gimnázium könyv­tára, tehát államtulajdon, amiért is engedd meg, hogy mielőtt e szép kul­turális terv megvalósulhatna, előzetes véleményedet és nagyrabecsült vá­laszodat kérjem, hogy az egyesítésnek nem volna-e akadálya és hozzá­járulnál-e, e terv keresztülviteléhez. A terv elbírálásánál legyen szabad felhívnom figyelmedet arra a körülményre, hogy az egyesítésnek történeti alapja van. Egy-két évvel ezelőtt ugyanis a megyei és tanári könyvtár még közös kezelés alatt állott, mert a gimnázium is megyei tulajdon volt s csak 1913-ban vette át az állam. Az átvételi szerződés kimondta a könyv­tár anyagának szétválasztását. A szétválasztást azonban késleltették a há­borús évek, amikor is az intézetet kórházi célokra lefoglalták, majd pedig az a körülmény, hogy a Gábonagyűjtő Országos Központ irodái is, 1926-ig a gimnázium könyvtár helyiségeiben voltak. A szétválasztásra ezek miatt csak 1927-ben kerülhetett sor. Ekkor a könyvtárnak az a része maradt vissza a gimnáziumban, amely a kultusztárca évenkénti dotációjából sze­reztetett be. A történeti szemponton kívül az egyesítés célszerűségét külön megokolja az a tény, hogy a majd száz éves közös kezelés folytán a két könyvtár anyaga egymást kölcsönösen kiegészítette, s a szétválasztás mindkét gyűjtemény anyagában sajnálatos pusztulást eredményezett. Az újra való egyesítés gondolatát anyagi okok is alátámasztják, mert az egyesítéssel a 20—30 ezer közötti kötetállomány akkora könyvtáranya­got képviselne, amelynek elhelyezését, fenntartását, kezelését és fejleszté­sét, a megye részéről örömest vállalnám. Hozzáteszem, hogy ennek a gim­náziumi könyvtáranyagnak az állami tulajdonjog teljes fenntartása mel­lett, közkönyvtárba való elhelyezése az am,úgyis helyszűkével küzdő gim­náziumot négy alkalmas helyiséghez juttatná. Ezenfelül, közkönyvtár fel­állítása esetén, mind a gimnáziumi, mind pedig a megyei könyvanyag, a közönség részére hozzáférhetővé válnék. Viszont az, hogy miként használ­hassa továbbra is akadálytalanul a tanári kar, annak megoldása tisztára technikai kérdésnek tekinthető. Az egyesített könyvtárak vagy a jövő év tavaszán felépülő kultúrház- ban nyerhetnének helyet, vagy a kultúrházon kívül közikönyvtári célra teljesen megfelelő, a közönség részéről hozzáférhető, alkalmas helyen. Végül, mivel az egyesíteni tervezett könyvtár anyagából a megyéé mintegy 12 ezer kötet, a gimnáziumé körülbelül ugyanannyi, a Nemzeti Kaszinó állománya meg mintegy 3 ezer kötet, azért az egyesítés oly köz­könyvtár alapjait rakná le, amely az egész megye közönségének érdek­körét magában foglalná és tudományos, kulturális, sőt szociális érdekeit is kielégíthetné. Fogadd Kegyelmes Uram kiváló tiszteletem nyilvánítását. Stephaich sk. alispán.” A terv ismét csak terv maradt. A kultúrpalota soha nem épült fel s a könyvtárak egyesítéséhez sem járult hozzá a kultuszminiszter. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy Hómant nem kötelezte Klebelsiberg korábbi fele­lőtlen ígérete s a minisztérium sem vette komolyan ígéretét, miután az­zal csupán az volt a célja, hogy alispáni helyi segítséggel megszabadítsa a felügyelete alá tartozó iskolát a GOK kirendeltségétől. 247

Next

/
Oldalképek
Tartalom