Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 7. A Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

leszteni. Elgondolásom szerint a kérdés több helybeli könyvtár egyesítésével lenne megoldható. E könyvtárak egyike azonban a gimnázium könyvtára, tehát államtulajdon, amiért is engedd meg, hogy mielőtt e szép kulturális terv megvalósulhatna, előzetes véleményedet és nagyrabecsült válaszodat kérjem, hogy az egyesítésnek nem volna-e akadálya és hozzájárulnál-e, e terv keresztülviteléhez. A terv elbírálásánál legyen szabad felhívnom figyelmedet arra a körülményre, hogy az egyesítésnek történeti alapja van. Egy-két évvel ezelőtt ugyanis a megyei és tanári könyvtár még közös kezelés alatt állott, mert a gimnázium is megyei tulajdon volt s csak 1913-ban vette át az állam. Az átvételi szerződés kimondta a könyvtár anyagának szétválasztását. A szétválasztást azonban késleltették a háborús évek, amikor is az intézetet kórházi célokra lefoglalták, majd pedig az a körülmény, hogy a Gábonagyűjtő Országos Központ irodái is, 1926-ig a gimnázium könyvtár helyiségeiben voltak. A szétválasztásra ezek miatt csak 1927-ben kerülhetett sor. Ekkor a könyvtárnak az a része maradt vissza a gimnáziumban, amely a kultusztárca évenkénti dotációjából szereztetett be. A történeti szemponton kívül az egyesítés célszerűségét külön megokolja az a tény, hogy a majd száz éves közös kezelés folytán a két könyvtár anyaga egymást kölcsönösen kiegészítette, s a szétválasztás mindkét gyűjtemény anyagában sajnálatos pusztulást eredményezett.

Az újra való egyesítés gondolatát anyagi okok is alátámasztják, mert az egyesítéssel a 20—30 ezer közötti kötetállomány akkora könyvtáranyagot képviselne, amelynek elhelyezését, fenntartását, kezelését és fejlesztését, a megye részéről örömest vállalnám. Hozzáteszem, hogy ennek a gimnáziumi könyvtáranyagnak az állami tulajdonjog teljes fenntartása mellett, közkönyvtárba való elhelyezése az am,úgyis helyszűkével küzdő gimnáziumot négy alkalmas helyiséghez juttatná. Ezenfelül, közkönyvtár felállítása esetén, mind a gimnáziumi, mind pedig a megyei könyvanyag, a közönség részére hozzáférhetővé válnék. Viszont az, hogy miként használhassa továbbra is akadálytalanul a tanári kar, annak megoldása tisztára technikai kérdésnek tekinthető.

Az egyesített könyvtárak vagy a jövő év tavaszán felépülő kultúrház- ban nyerhetnének helyet, vagy a kultúrházon kívül közikönyvtári célra teljesen megfelelő, a közönség részéről hozzáférhető, alkalmas helyen.

Végül, mivel az egyesíteni tervezett könyvtár anyagából a megyéé mintegy 12 ezer kötet, a gimnáziumé körülbelül ugyanannyi, a Nemzeti Kaszinó állománya meg mintegy 3 ezer kötet, azért az egyesítés oly közkönyvtár alapjait rakná le, amely az egész megye közönségének érdekkörét magában foglalná és tudományos, kulturális, sőt szociális érdekeit is kielégíthetné.

Fogadd Kegyelmes Uram kiváló tiszteletem nyilvánítását. Stephaich sk. alispán.”

A terv ismét csak terv maradt. A kultúrpalota soha nem épült fel s a könyvtárak egyesítéséhez sem járult hozzá a kultuszminiszter. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy Hómant nem kötelezte Klebelsiberg korábbi felelőtlen ígérete s a minisztérium sem vette komolyan ígéretét, miután azzal csupán az volt a célja, hogy alispáni helyi segítséggel megszabadítsa a felügyelete alá tartozó iskolát a GOK kirendeltségétől.

247