Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 7. A Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

tűzéséről. A miniszter a vidéki s nem állami közgyűjtemények felügyeleti jogát — így a megyéi könyvtár fölöttit is — magának tartotta fenn. A könyvtár felügyeletével a múzeum egyesületet óhajtotta megbízni, s az építendő kultúrpalota mozgalomban a cél érddkében kívánatosnak tartotta valamennyi kulturális egyesület tevékenységének összehangolását.

A minisztérum csak a kultúrpalota felépítéséig tartotta kívánatosnak a két könyvtár együttműködését a gimnázium épületében. Ragaszkodott azonban ahhoz, hogy külön funkciót töltsön be mindegyik könyvtár. A megyei könyvtár államsegélyezését csak abban az esetben helyezte kilátásba, ha annak fenntartására helyi érdékltség vállalkozik. Javasolta és sürgette az új könyvleltár elkészítését a Tanácsköztársaság idején Neubauer Ferenc által — akikor már nemzetgyűlési képviselő — elkészített leltár alapján.

Még ugyanezen évben a miniszter7'0 az alispánt a vármegyei könyvtár rendezésére utasította. A rendezést a gimnázium tanári kara a tanulóifjúság segítségével magára vállalta a húsvéti szünidőiben. Az alispán azonnal utasitóttá7'1 Molnár főlevéltárnokot a könyvtár leltárának az elkészítésére, hogy abból mindenkor megállapítható legyen: milyen könyvek hiányoznak és tűntek el a vármegyei könyvtár anyagából?

A miniszteri elvi útmutatás után a gimnázium igazgatósága is sürgette a kulturális s főleg a könyvtáraikat fenntartó egyesületek közös megbeszélésre való összehívását (Nemzeti Casino, Hivatalnokok Társasköre, Katholikus Kör stb.), mivel — hangzott az indokolás — „egy vármegyei közkönyvtár jövőjének megvitatásánál fontos lenne tudni, milyen állapotban vannak ma a városhan található, illetve működő könyvtárak, mekkora a könyvállományuk, milyen folyóiratokat járatnak?” Jól látta a gimnázium tanári kara, hogy a jelentős kulturális közügy jövőjét nézve nélkülözhetetlenül szükséges és hasznos a városban működő könyvtárak közti érintkezés és együttműködés.

Az összehívott értekezleten (Szabó Alajos, Pongrácz Károly, Gönczi Ferenc, Róder Pál, Vas Miklós, Császi'k István, Molnár István, Neubauer Ferenc és Szabó Béla) megállapították, hogy a közkönyvtár megnyitására a gimnázium épülete nem alkalmas. A bizottságban a múzeumalapító Gönczi Ferenc a megyeházát tartotta egyedül alkalmasnak a könyvtár befogadására.

Lényegében mit sem mozdult ekkor még előre a könyvtár ügye. A kultuszminiszternek újból sürgetnie kellett a közigazgatási bizottságnál a két könyvtár különválasztását.7'2 A megye — megfelelő helyiség hiányában — a felépítendő kultúrpalotára való hivatkozással halogatta a könyvtár megnyitását, holott jól tudta, hogy annak kivitelezésére — az adott gazdasági viszonyok között — gondolni sem lehetett. Mégis elrendelte véghatározatáfoan'13 a két könyvtár szétválasztására vonatkozó munkálatokat és br. Weissenbach Iván vármegyei főjegyzőt és dr. Molnár István főlevéltárnokot bízta meg a megye tulaj dón jogánák a tisztázásával. Egyben — a könyvtár történetében másodszor — a Fővárosi Könyvtárhoz fordult megfelelő szervezési szabályrendelet, nyomtatványok, katalógusok stb. mintapéldányainak a beszerzéséért és a két főtisztviselőt tanulmányútra küldte a fővárosba a Nemzeti Múzeum és a Fővárosi Könyvtár ke244