Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 7. A Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)
gosan is — a körzeti-közművelődési könyvtárak szervezésének a folyamata. * * * A megye reformkori gazdasági-társadalmi fejlődését mi sem bizonyította jobban, mint az a kulturális fejlődés, ami vele párhuzamban — e félévszázad alatt — lezajlott területén. Az 1806-os kiadású Hármas Kis Tükör ismert sorai még így hangzottak Losonczi Hányoki Istvántól rávonat- kozóan: „Somot, almát, körtvélyt itt eleget ehetsz, de a tudományban részt keveset vehetsz.” Az 1822-es kiadásban az idézett vers második sora már így hangzott: „Tudományban is már részt benne jól vehetsz.” — utalóan a megye kulturális életében bekövetkezett kedvező reformkori változásokra. E kedvező változásokat tükrözték a Megyei Könyvtár alapításának az esztendei is. Amikor a XVIII—XIX. század fordulóján a kaposvári „deákoskola”: a gimnázium alapításán (1806) és nyilvánossá tételén (1812) fáradozott a megye a birtokos nemesi társadalom és a mezővárosi polgárság adakozására támaszkodva — e célra jelentős anyagi erőforrásokat vett igénybe. Az összegyűlt adományokat különböző pénzalapjaiból visszamaradt összegekkel egészítette ki a vármegye, arra tévén erőfeszítéseket, hogy a fel nem használt közpénzeket kulturális célokra fordítja. A megye székhelyén ezidőtájt már működő kulturális és egészségügyi intézmények: a levéltár, az ispotály, a gyógyszertár és az új iskola mellett sikerült egy új közművelődési intézménynek: a könyvtárnak is az alapjait leráknia a megyének. Ismeretes, hogy Festetics Lajos gróf bőkezű adományával: 4000 kötetből áló könyvtárának a megye részére történő ajándékozással vetette meg alapját 1816-ban a vármegyei könyvtárnak. De a gimnáziumban is ekkor rakták le a későbbi tanári könyvtár alapjait Vály János táblabíró 284 kötetből álló magánkönyvtárával.1 E jelentős adományozás után a vármegye további kulturális célokra szándékozta igénybe venni az insurgensek költségeinek a fedezésére felállított „velites-cassát” s néhány kisebb pénzalapot. A korábban befizetett összegeket a tulajdonosok nagy része nem kérte vissza, hanem a megye kérésére: 1825-ben a gimnázium javára ajándékozta. Festetics László gróf azonban a neki visszajáró summát 1000 ezüst forintra növelve azt egy a nemes vármegye kebelében felállítandó és a nemzeti nyelv és művelődés csinosodására szolgáló könyvtár felállítására kívánta fordítani.2 Festetics László — a későbbi olvasótársaság egyik alapítója — az olvasótársaság alapítására vonatkozó iratokat még Kisfaludy Sándor részére is megküldte, amikor Zala megye Skublics Károly könyvtár adományozása révén, ugyancsak tervezte megyei könytára felállítását.2/3 A megye csakhamar hozzálátott — köszöneté tolmácsolása mellett — a jelentős adomány felhasználásához. Még ugyanazon évben megválasztotta olvasótárának könyvvásárló bizottságát és javaslatokat tett könyv- vásárlásokra, a megvásárolt könyvek s kéziratok lajstromba foglalására Festeticsnek és a megyének. A könyvvásárló bizottság s a vele azonos 228
