Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 5. Levéltárrendezési pályázat a reformkori Somogy vármegyében

táljában”) kell honorálni. A rendezőknek évi 400—400, az írnokoknak évi 300—300 Pf-ot kell fizetni. így a rendezés évente 1100,— Pfnba, négy év alatt 4400 Pf-ba kerül. Ezenfelül természetesen a megyének kell gondos­kodni a szükséges írószerekről, papírról, tintáról, munkaszobák rendelke­zésre bocsátásáról, azok fűtéséről, illetve világításáról. Rendezési elképzeléseit az alábbiakban ismertetjük: 1. A levéltáros rendszerint csak a „folyó és a két éveket túl múló” jegyzőkönyveket rendezi, miután a két előbbi évi jegyzőkönyvek a hoz^á tartozó iratokkal együtt a jegyzői hivatalnál vannak. Rendszerint az év végén, a novemberi gyűlések után vette magához a levéltáros a „kétévi” jegyzőkönyveket s iratokat, és azok közül csak „az egy esztendőről szálló­kat sorolta” be. Ez a munka változatlanul a levéltáros feladata kell, hogy legyen. 2. A rendezők munkájának „tökéletesnek, érthetőnek és igaznak” kell lenni. Tárgy, személy és hely szerinti rendezést és lajstromozást kell vé­gezni. A rendezőnek szerinte a legfőbb erénye a „sarkantyús béketűrés” kell, hogy legyen. 3. A rendezők tegyenek hivatali esküt. Csak a levéltáros tudtával ve­hessék magukhoz az iratokat, s azok rendezése és lajstromozása után hala­déktalanul adják vissza. A rendezők „darabról darabra” legyenek felelő­sek az iratokért. A munkálatokban való előrehaladásról időről-időre ké­szítsenek táblás jegyzékeket a rendezők a megye tájékoztatása végett. 4. A rendezésre váró iratok számát többre teszi, mint kétszázezer. (Az egyszerű polgári perek esetében — azok külső címei után — csak betű­szerinti rendezést kell elvégezni.) A levéltár rendezésére szükséges anyagi fedezet előteremtése érde­kében Szalay javasolta a megyének, hogy az ötosztályú földek után hol­danként vessenek ki a birtokosra egy pengő „grajczárt”. A megye 1 459 892 holdja után így 24 331,— Ft elegendőnek mutatkoznék a rendezési mun­kák tiszteletdíjaira. Ezenkívül a ho.noratiorok: kb. 965 plébános, tanító, ügyvéd, tiszttartó és tehetősebb úri szolgák, dominalisták kb. 326-an fi­zetésük minden 100,— Ft-ja után fizetnének 10, a gazdagabbak 20 „graj­czárt”. Ebből is be lehetne 214,— Ft-ot szedni, mely összegből fedezhetné a megye a rendezők és írnokok világítási, fűtési és papírköltségeit. A pénz tőkéjéhez így hozzá sem kellene nyúlni, a munkabéreket a tőke kamatjai­ból is lehetne fedezni. A pénztári alapot javaslata szerint — nevezzék el: „a levéltár rendezés pénztárának”. Addig, amíg e pénzek beszedhetők nem lennének, más pénztárból kell azokat kölcsönözve előteremteni. Harmadik beadványában (június 15) újabb javaslatait foglalta egybe. A rendező a levéltárostól térítvény ellenében egy-egy évi anyagot venne át, s annak rendezése után azok tárgy, név és hely szerinti betűsoros ki­vonatát elkészítve ..iktassa be” azokat a „háromrendbeli lajstromba" (a lajtsromok leírását később ismertetjük). A levéltári anyag felosztását 23 cím szerint javasolta, ugyanennyi lajstrommal. A 28 levéltári osztály sze­rinte a következő: 1. Juridica, 2. militaria, 3. commissariatica, 4. subsidionalia, 5. cont- ributionalia, 6. commertialia, 7. insurrectionalia. 8. diaetalia, 9. sedrialia, 10. currentalia, 11. statuta comitatensia, 12. servitores (huszárok, hajdúk, 170

Next

/
Oldalképek
Tartalom