Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 2. A Somogyi Levéltár Berzsenyi-dokumentumai

katerve12 mindenekelőtt 1. a kulturális intézmények fejlesztését, erősítését és pótlását, 2. egy művelt és független sajtóorgánum megteremtését, 3. egy ifjúsági egylet és szabad líceum alapítását, 4. egy polgári fiúiskola és fel­sőkereskedelmi létrehozását, 5. egy ipari szakiskola felállítását, 6. a me­gye könyvtárának hozzáférhetőbbé és használhatóbbá tételét („.. .Somogy­bán még az ősök által létesített nagy könyvtár is úgyszólván nyugalomba van helyezve...”), 7. a megye monográfiájának helyi erőkkel való meg- íratását, 8. egy kőszínház építését, 9. a képzőművészeti alkotások támoga­tását és propagálását, végül 10. egy zene- és dalegylet alapítását tűzte ma­ga elé a városban, általuk vélve behozhatónak a gazdasági haladással szembeni kulturális lemaradását a megyeszékhelynek. A város közművelődési programját jól és élesen látó páholynak jelen­tős szerepe volt a Dél-Dunántúlon, miután a megyén kívül még pécsi, zág­rábi és dombóvári tagjai is voltak.13 A progresszív elveket is valló társa­ságnak 1906-ban 39 tagja volt, 1911-ben 50 s az utolsó évtizedben pedig 73, amelyből 18 volt kaposvári lakos (6 ügyvéd, 3 tanár, 2—2 orvos, tanító, mérnök, kereskedő és 1 hivatalnok.) A páholy szentélye a Fő utca 6. szám alatt volt. A jelentős kulturális tevékenységet is kifejtő páholyban a közművelő­dési bizottság volt a legaktívabb, munkájában különösképp a Szabad Lí­ceum és a Munkás Gimnázium munkástanulói részére szervezett felolva­sások tartása, majd a kleritoalizmus és a párbaj elleni harc, a polgári fiú— és a felsőkereskedelmi iskola alapítása, a népkönyvtárak, valamint a ze­neegyesület és az irodalmi társaságok támogatásában, ösztöndíjak bizto­sításában, a múzeumegyesület életrehívásán való fáradozásuk volt jelen­tősnek mondható a város művelődésében. Tagjai közül különösképp Mül­ler Nándor, Fekete Gyula, Goitein Gábor ügyvédek, Endrei Ákos, Mihalik Gyula, Vajthó Jenő tanárok, valamint Csurgó Jenő orvos fejtettek ki hasz­nos tevékenységet. 4. A Berzsenyi Társaság Az örökség körül gyújtott őrtüzek egyik lángját a hajdani Régészeti és Történelmi Társulat nyomdokán a századforduló első évtizedében a Berzsenyi Társaság élesztette elsőrenden a megyében és annak székhely városában: Kaposvárott. A Társaság alapszabályainak a jóváhagyását és működését 77 565/1904. III. a. sz. alatt 1904. aug. 18-án engedélyezte a bel­ügyminiszter. A Társaság első hivatalos neve „Somogy vármegyei Berzsenyi Irodal­mi Társaság” volt, elnöke Roboz István, főtitkára Pete Márton, titkára pedig Kollbaoh Bertalan volt. Az alapszabály a Társaság célját nemcsak Berzsenyi Dániel emlékének a megőrzésében jelölte meg, hanem a megye más jeles alkotóinak a kultuszában is. Mindezeken kívül további feladatá­nak tekintette a Társaság a magyar szépirodalom, a szépműtan, a szónok­lat és a tudomány művelését és terjesztését is, jelesül a somogyi népköltés „gyöngyeinek a gyűjtését és a népélet összes megnyilvánulásának a meg­őrzését az utókor számára”. De a ma is korszerűnek tűnő közművelődési célokat szolgáló feladatok között az író és az olvasó találkozókat is szor­140

Next

/
Oldalképek
Tartalom