Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 2. A Somogyi Levéltár Berzsenyi-dokumentumai

iskola épülete előtt, a másik mellszobor pedig az ugyancsak róla elnevezett járási könyvtár épülete előtt: Marcaliban, ahonnét mindig várta postáját, miután életében „egyetlen egy felderülése volt, ha egy-két barátjának levelét hozta a marcali postáról embere”. A harmadikat 1976-ban avatták fel — születésének 200. évfordulóján — a niklai lakóház előtti kertben.

Halála után, 1843. április 30-án Döbrentei Gábor, Buda kerületi országos főbiztos, Somogy táblabírája, Berzsenyi általa kiadott összes műveiből egy példányt az özvegy és gyermekei nevében a megyei könyvtárnak adományozott. Beadványában joggal hivatkozott arra, hogy Berzsenyi Dánielnek csak neve említésére is — tapasztalata szerint — „tisztelet érzelme futja meg tekintetes Somogy vármegye lelkes fiainak kebelét, mivel élénken érzik, hogy e lantos költér a magyar nemzetnek egyik büszkesége, olyan, minőt Európa mívelt birodalmai közül egy sem hagyna már dicsőítés nélkül, mert megtanulták a lángészt országunk fiának szívesen vallani.”5

Az 1843. május 1-én tartott megyei közgyűlésen „a hangosan kitört lelkesedés” azt igazolta, hogy Döbrenteivel a megye közönsége messze egyetértett. Ekkor bízták meg azt a négytagú bizottságot, amelynek Döb- rentein kívül Somssich Pál, Záborszky Imre és Alajos táblabírák is a tagjai voltak, hogy emléket állítson a költőnek. A megye gyűjtést határozott el, amelynek kettős célja volt. A begyűjtött összeg nagyrészét Berzsenyiszobrának a költségeire adományozták, a tőke kamatjait pedig egy tudományos munkának ezüst „Berzsenyi-koszorúval” és készpénzzel való jutalmazására.. A fővárosban felállítandó nagyszobor mellett arra is gondoltak- a bizottság tagjai, hogy a megyében egy kisebb emlékszobrot is állít- tanak.6

Az 1844. május 1.-4 megyei nagygyűlésen,7 Záborszky Alajos táblabíró már örvendezéssel jelentette, hogy gyűjtésének a sommája 2 Ft híján már elérte a 200-at. Ezt az összeget nem a tudományos munkák jutalmazására, hanem a költő emlékének a megörökítésére szándékoztak fordítani.

Amikor a gyűjtés kedvezően haladt előre, 1847-ben Döbrentei újabb beadványában már a Berzsenyi-szobor felállítására sürgette a megyét. Tervei szerint a Nemzeti Múzeumban felállításra kerülő Berzsenyi-szobrot Czélkuti Rudolf készítette volna 200—240 aranyért, a megye részére készítendő szobor kivitelezésére pedig Ganz budai érc- és vasöntőt ajánlotta 600 forintért. Beadványában egyébként azt is közölte a megyével, hogy Budán a Berzsenyi-szoborra való gyűjtés „nehezen” halad előre s már azzal a tervvel is foglalkozik, hogy a magyar hölgyvilág által a Himfy-lantra gyűjtött összegek feleslegét is erre a célra fogja fordítani.8

A megye Döbrentei beadványára emlékbizottságot alapított az alispán elnöklete alatt. A bizottság 2000 ezüst forint egybegyűjtését tervezte. Az így összegyűjtött pénzből Berzsenyi-alapot szándékoztak teremteni, amelyből tudományos munkákat díjaztak volna az ezüst „Berzsenyi-korszorú”- val. A megye a Berzsenyi-koszorú kiosztását a Magyar Tudós Társaságra szándékozta bízni azzal a kikötéssel, hogy az ünnepélyes jutalmak átadására Somogy megyét minden esetben meg kell hívni.

138