Kelemen Elemér: Néptanítók Somogyban a kiegyezés korában - Somogyi Almanach 34-35. (Kaposvár, 1982)
II. 1868 után - 8. Adatok a tanítók iskolán kívüli tevékenységéhez
A Népiskolai Szemle a későbbiekben is rendszeresen foglalkozott a tanítók anyagi és szellemi helyzetével, folyamatosan beszámolt a tanítóegyletek életéről, hírt adott felolvasó üléseikről. A pedagógiai tanulmányokon, módszertani írásokon kívül cikkeket, tárcákat közöltek a tanítók általános műveltségbeli és szaktudományi — kiváltképp élettani, lélektani, logikai és neveléstörténeti — tájékozottságának, ismereteinek a felfrissítésére, gyarapítására. A tájékoztatást és az önképzés serkentését szolgálta a „Könyvismertetés”, ill. az „Irodalom” c. állandó rovat, amelyekben öt év alatt — a szűkszavú tartalom-felsorolástól a részletes elemzésig, igen változatos terjedelemben és tartalommal — 47 folyóiratszámot és 185 könyvet, füzetet, ösz- szesen 232 művet mutatták be. A folyóiratok között — néhány országos folyóirat mellett — figyelemmel kísérték a vidéki laptársakat is. Nincs adatunk arra vonatkozóan, hogy a lap milyen példányszámban jelenhetett meg. Viszonylag széles körű elterjedtségre enged következtetni azonban, hogy a „Szerkesztői üzenetek” rovatban az első öt év során 162 üzenet szerepelt; ebből 72 Somogy megyei, 90 megyén kívüli levelező partnernek, javarészt cikket író vagy híreket közlő tanítónak szólt, s közöttük kevés az ismétlődő címzett vagy helység. Tanulságos lehet felrajzolni majd azt a térképet, amelyen közel 50 somogyi és 70-nél több megyén kívüli település jelzi a lap földrajzi elterjedését — Kassától Fiúméig és Marosvásárhelytől Nagyszombatig. Jelentőségét összegezve azonban mégis csak azt kell kiemelnünk, amit a csurgói tanítóképző történetírója, Koltai István (fogalmazott meg róla: „Somogy megye tanügyi állását lelkiismereti kérdéssé tette ..., a nagy »Somogyország« szétszórtan élő tanítósága között, a tanítóság és képzője között kapcsolatot, ... jóviszonyt teremtett.”280 A lap 1886 elején megváltoztatott címen, kibővített tartalommal jelent meg. A következő évben „a polgári- és a középiskolai oktatást érdeklő ügyeket is lapunk keretébe fogjuk vonni” — jelentette be a változást az 1885-ös utolsó szám, az utolsó Népiskolai Szemle.281 Utódja, az Iskolai Szemle további 11 esztendeig változatlanul Csurgón jelent meg, de már mint a megyei tanítóegylet, a csurgói járási népnevelési egylet és a Somogy megyei tanfelügyelőség lapja. Célja, tartalma a következő évek során sem változott; megmaradt friss szellemű és harcos, tájékozódó és tájékoztatni akaró, haladó pedagógiai közlönynek. 8. Adatok a tanítók iskolán kívüli tevékenységéhez A tanítók életéről és munkájáról felvázolt kép kiegészítéseképpen utalnunk kell arra a sokirányú tevékenységre is, amely — társadalmi-közéleti helyzetüktől meghatározottan és emberi képességeiktől, tulajdonságaiktól függően — különböző mértékben ugyan, de a közvélemény által egyre inkább elfogadottan és jóváhagyottan, beletartozott a vidéki, elsősorban a falusi tanító feladatkörébe. Ennek a szerepkörnek „hagyományos” összetevőiről, a felekezeti tanítók esetén többnyire még mindig elsődlegesnek számító kántori és a ta60
