Kelemen Elemér: Néptanítók Somogyban a kiegyezés korában - Somogyi Almanach 34-35. (Kaposvár, 1982)
II. 1868 után - 5. Képzés, átképzés; a szervezett továbbképzés kezdetei
és nyelvtankönyvet, útmutatót és vezérkönyvet írt. Az 1866-ban megjelent „Tanítók könyve” pl. öt kiadást ért meg.124 Ennek az időszaknak Bárány mellett kiemelkedő egyénisége volt a három évtizedig, 1870-től 1900-ig Csurgón működő Bátori (Bauer) Lajos ének- és zenetanár, aki a relatív szolmizálás egyik úttörője és tanítványai révén elterjesztője volt; valamint a tanítóképzés tantervének reformján és az anyanyelvi oktatás korszerűsítésén munkálkodó Horváth József.125 A mindenkori nevelőtestületnek nehéz feladatokkal kellett megbirkóznia a nevelőmunka terén. Az indulás természetes gondjait növelte a hallgatóság nagyon vegyes, rossz összetétele. Az állandó propaganda és az ismételt felhívások ellenére fenyegető növendékhiány engedményekre szorító kényszerének és az externátusi elhelyezésből adódó fokozottabb nevelési — ellenőrzési és fegyelmezési — követelményeknek az összehangolása nagy erőfeszítéseket követelt. 1869 és 1880 között pl. a tanulóknak csak mintegy 20%-a volt rendes életkorú, a többség más iskolákból kimaradt, idősebb korosztálybeli. Jellemző, hogy az első 25 évben mintegy 1500 növendék fordult meg Csurgón, de közülük csupán 300 nyerte el a tanítói képesítést.126 A 24-es induló létszámmal szemben a harmadik év végén, 1872- ben 45 volt a tanulói összlétszám, közülük azonban mindössze négyen voltak harmadévesek, ill. szereztek időben képesítést. A tanulólétszám 1877- ben érte el a csúcsot, ekkor 80-an, de a következő években is 74—78-an jártak ide. Az 1877-ben induló 33-as létszámú első évfolyamból már 18-an jutottak el a harmadik évig.127 A mostoha körülmények, a vegyes összetételű hallgatóság és a nagy fluktuáció ellenére Csurgón elfogadható eredményeket mutattak fel a tanítóképzésben; a tanfelügyelői jegyzőkönyvek megelégedéssel nyugtázták a sajnálatosan kevés számú fiatal tanító ügybuzgalmát és tanítási eredményét.128 A második tanévben megalakult önképzőkör kezdeti szerény eredményei, a rendszeres pályázatok és az iskolai nyilvános ünnepélyen nyújtott műsorok a későbbi kiteljesedés ígéretét is magukban foglalták.129 A Csurgói Tanítóképző testületé fontos tényezője volt a község társadalmi és szellemi életének. Tevékenységét elemezve azonban szólnunk kell azokról a törekvésekről és eredményekről is, amelyek az intézetnek Somogy megye közoktatásügyében betöltött szerepét, jelentőségét bizonyítják. A súlyos tanítóhiány enyhítésére Eötvös az 1870—71-es tanévben egyéves gyakorlati tanfolyam szervezését tette lehetővé az ország tíz tanítóképzőjében, köztük Csurgón is, „oly 20. életévöket betöltött férfiak, illetőleg nők számára, kik a polgári iskola vagy algimnázium, akár reáliskola 4 alsó osztályából felvételi vizsgát állanak ki”.130 A csekély érdeklődés miatt azonban a képzésnek ez a gyorsított és kedvezményes — államsegély- lyel is támogatott — formája kevéssé terjedt el; Csurgón pl. mindössze 13 hallgatója akadt az egyéves tanfolyamnak.131 A vallás- és közoktatási minisztérium a tanítók körében tapasztalt hiányok pótlására, ill. az 1869-es tanterv új ismeretanyagának és követelményeinek elsajátíttatására 1871-ben 42 helyen rendelte el ún. „póttanfolyamok” szervezését. A két csoportban szervezett tanfolyamokkal egyrészt a hagyományos elemi ismeretek újszerű tanításához kívántak segít28
