Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim - Somogyi Almanach 31-33. (Kaposvár, 1981)

Visszaemlékezés

vosprofesszor leány volt. A kép Chateau de l’Aubrais-ban volt a falon. Meg kell jegyeznem, hogy a hölgy öregségére fiatalítani akarta magát, vi­lágos szőkére festette a haját. Clemenceau a kép előtt állva azt a malició- zus megjegyzést tette: comme eile était belle, Sophie, quand eile était encore vieille I39 Ez év tavaszán tettünk kirándulást Mont Saint Pére-be, Lher- mitte-ék meghívására, az ő falusi otthonukba. Chateau Thierry-hez közel fekszik, szép lankás vidéken. Séta közben mutatta Lhermitte merre jöttek be a németek 1870-ben. Ezen a vidéken festett többször Corot is és a fiatal Lhermitte figyelte munka közben. Ekkor még nem képzelte, hogy vala­mikor boldog tulajdonosa lesz néhány szép Corot képnek. Falusi házuk kényelemmel volt berendezve, kerttel körülvéve és odatartozott egy kis szomszéd épület is, mely paraszti bútorokkal volt berendezve, ahol Lher­mitte intim parasztképeit festette. Lhermitte a Mont Saint Pére-i tanító fia volt és nagy áldozatot hozott az apja, amikor a tehetséges fiút Párisba küldte művészi tanulmányokra. Gyors előmenetelt csinált és hamarosan sikerült neki tudományos művek illusztrálásával magát fenntartani. Köz­tudomású volt, hogy Lhermitte, idősebb korában, éveken keresztül évi százezer frankot keresett. Több bérháza volt Párisban. A Goupil ismert művészeti kiadócég menedzselte. Egyszer megkérdeztem, hogy képei árá­ból hány %-ot juttat a cégnek? Meglepetésemre 30%-ot mondott, de ez­zel ő nagyon jól jött ki, mert a Goupil cég nagy összeköttetéseivel, tudta tartani árait. Nagyszerűen éreztük magunkat náluk és este egy kétkere­kű paraszt fogat szállított bennünket a vasúti állomásra. Lhermitte-ék nagyszerű anyagi helyzetükben is megőrizték a tipikus francia polgári életet. Hogyan is lehetett volna elképzelni, hogy ők fogatot is tartsanak? Mikor bevonultak stílszerűen berendezett új magánpalotájukba, a Rue Eugene Flachat 27 szám alá, akkor is csak alkalmazottat tartottak. Szi­gorúan vallotta Lhermitte azt a bölcs elvet: il ne faut pás compliquer la vie!/|0 Mivel ebben a palotában már házmesterlakás is volt, a házmesterné segédkezett reggel a takarításnál és tartotta rendben a lépcsőházat. Kel­lett valaki, aki a kaput nyissa, ha kívülről csengettek. Azonban Lhermitte szívesen áldozott szép képkollekciójára, ha a kedvenc festőihez egy-egy árverésen hozzájuthatott, a tízezer frankot sem sajnálta. Az életet a leg­nagyobb komolysággal fogták fel. A hazaszeretet és vallásosság szigorú elveihez ragaszkodtak. Jellemzésükre említem, amikor egyszer feleségem lelkesen kezdett beszélni Anatole France-ról, meghökkentek, mert hát ők már France írásait sem tartották elég erkölcsösnek. Persze egészen más volt a Besnard família, Carriére, Roll, akik nagyon liberálisak voltak Utóbbit el is nevezték Dreyfusard-nak, mert síkraszállt az igazság mellett’ a Dreyfusis ügy nagy hullámzása idején. A francia társadalom erősen megoszlott politikai hitvallások szerint. Az internacionalizmus még a mű­vészek körében sem volt rokonszenves. Nagy tapintatosságra és óvatos­ságra volt szükség, hogy az érintkezésben valaki olyan érzelmeknek kife­39. Mily szép volt, Sophie, amikor még öreg volt! 49. Nem kell az életet túl komplikálni. 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom