Kárpáti László: A barcsi ősborókás madárvilága - Somogyi Almanach 30. (Kaposvár, 1979)
A madárvilág ökofaunisztikai áttekintése
A tájvédelmi körzet határain belül nem költ, viszont a halastavak és a Nagyberek, a környékbeli kisebb gémtelepek fő táplálkozási bázisai. A vidéken előforduló legnagyobb ismert szürke gém kolónia a körzettől nyugatra Komlósd község legelőerdejóben, egy égerláp erdőben található. SZABÖ I. tájvédelmi körzeti vezető tájékoztatása szerint a telep 29 fészekből áll. A fészkek a fák csúcsán 16—18 m magasan vannak. Ebből a kolóniából jön a legtöbb szürke gém a körzet területére. FALUDI J. erdőmérnök levélbeli közlése szerint egy kisebb szürke gém telep található a közeli Sellye határában is. Régebbi adat a Berzence környéki szürke gém telep, melyet MARIÁN írt le 1958—59^ben. Fészkelés lehetséges még a Dráva ártéri füzesekben, s az emberi beavatkozástól teljesen mentes szigeteken. A szürke gémek legkedvesebb halászhelyei a halastavak gátjai (helyi szóval böntök), amelyeken 4—6 fős csapatokban tanyáznak, s naphosszat figyelik a vizet zsákmányra várva. Ha ezeken a tavakon megszűnik az élőhelyek legfőbb zavarását jelentő házikacsa tenyésztés, valószínű megtelepednek a tavak menti láperdőkben. Legkorábbi adatom szürke gémre 1975. márc. 23., amikor három példányt láttam a 6. sz. tó böntjén. Ettől kezdve a júniusi kacsatenyésztésig állandóan láthatók voltak. Legkésőbben 1974. okt. 28-án láttam 1 példányt a Nagyberek déli láptaván. 4. Ardea purpurea L. — Vörös gém Habitat: Cariceto elongatae-Alnetum, Caricetum elatae, Hottonietum palustris, Scirpo-Phragmitetum A Nagyberek zsombékosainak és a halastavak nádasainak madara. Csak táplálkozás céljából tartózkodik a területen, a körzet határain belül nem költ. Inkább párosával vagy egyedül fordul elő. SZABÓ I. körzetvezető megfigyelései szerint a körzettől délnyugatra, pár km-re a Dráva mentén egy vegyes gémkolónia van kialakulóban az ártéri erdőben. Ezen kívül legközelebb Babócsa határában, a Dráva túlsó oldalán, de még magyar területen van egy vörös gém telep. Mindkét helyen a fészkek 18—20 m magasan, kocsányostölgy, ill. éger fák koronájában találhatók. Fészkelésének Dráva menti lehetőségéről és a körzetben való megtelepedésének valószínűségéről ugyanaz állapítható meg, mint a szürke gémek esetében. Megfigyeléseim szerint március elejétől október végéig található itt. Legkorábban 1975. márc. 23-án láttam 1 pld.-t a Nagyberek déli láptaván, legkésőbbi adatom 1974. okt. 28. 2 pld. az 1-es sz. halastó nádasának szélén. 5. Ardeola ralloides (Scop.) — Üstökös gém Habitat: Salicetum cinereae, Caricetum elatae A tájvédelmi körzet határain belül nem költ, viszont többször megfigyeltem a Nagyberek középső láptaván, nyár eleji hajnalokon, amint a zsombékok között vadászott. Általában magányosan vagy párosával jelent meg, feltehetően a közeli bakcsó telep lakójaként. Megf. 1974. jún. 2. 1 pld., jún. 4. 1 pld., jún. 5. 2 pld., 1975. máj. 17. 1 pld. 6. Egretta (Casmerodius) alba (L.) — Nagy kócsag Habitat: Kultúr vízi ökoszisztéma 15
